December 2-án Budapesten megtartásra került „Ukrajna – negyed évszázad után” című ukrán-magyar nemzetközi tudományos konferencia, amely Ukrajna függetlenségéről szóló népszavazás 25-ik évfordulója, valamint a diplomáciai kapcsolatok felvételének 25-ik évfordulója alkalmából került megrendezésre.

A konferenciát Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége és a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület szervezte közösen az MTA BTK Történettudományi Intézete, MTA TK Kisebbségkutató Intézete, valamint a Magyar-Ukrán Történész Vegyes Bizottsággal.

A konferencia résztvevőit üdvözölte Nepop Ljubov, Ukrajna magyarországi nagykövete, aki üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a 2016-os év nagyon gazdag Ukrajna számára a neves évfordulókban: augusztusban méltattuk függetlenségünk 25-ik évfordulóját, december 1-én a függetlenségi népszavazás 25-ik évfordulóját, amelyen az ukránok megerősítették törekvésüket egy szuverén államra, és december 3-án méltatjuk a diplomáciai kapcsolatok felvételének 25-ik évfordulóját Ukrajna és Magyarország között.

A nagykövet kihangsúlyozta, hogy Magyarország volt a harmadik állam, akivel felvettük a diplomáciai kapcsolatokat és az első, amely megnyitotta nagykövetségét Kyivben.

 „… A 25 évvel ezelőtti események megmutatták, hogy a szovjet gépezet semmilyen erőfeszítése – sem katonai, sem elnyomó, sem propagandista – nem képes megtörni egy nép szabadság iránti akaratát, és vágyát saját, független országra.   Meggyőződésem, hogy ma, az orosz agresszió elleni harc körülményei között sem fog sikerülni megtörni népünk akaratát, hogy megőrizze saját államát” – hangsúlyozta ki a nagykövet.

A nagykövet azt is kiemelte, hogy 25 évvel ezelőtt Ukrajna és Magyarország egy fontos partnerség kezdetét hozták létre, amely az elmúlt időszak alatt tovább fejlődött a kölcsönös tisztelet és jószomszédság jegyében. Ma ennek a partnerségnek a központi eleme az Ukrajna területi integritása és szuverenitása támogatása, az orosz agresszió elleni harc elősegítése mind az Oroszország ellen bevezetett EU szankciók támogatásával mind gyakorlati lépésekkel az orosz agresszió következményeinek felszámolása terén.

Csak néhány nappal ezelőtt találkoztak Ukrajna és Magyarország kormányfői itt Budapesten. A magyar oldalról a legmagasabb szinten erősítettek meg Ukrajna támogatását és törekvést a széleskörű partnerség fejlesztésére. Ugyanilyen törekvések vannak az ukrán fél részéről is. Ezért feladatunk, hogy ezeket a törekvéseket a gyakorlatban kivitelezzük.  

A konferencia résztvevőit üdvözölte Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, Fodor István, a Magyar-Ukrán Történész Vegyes Bizottság elnöke és Hortyányi Jaroszlava, az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója. 

Üdvözlő beszédében Fodor Pál felhívta a figyelmet a két ország diplomáciai kapcsolatai kialakulásának történelmi aspektusaira. Fodor István a történész vegyes bizottság előtt álló feladatokra hívta fel a figyelmet, míg Hortyányi Jaroszlava beszédében kiemelte, hogy Magyarország nagy figyelmet fordít Ukrajna függetlenségi törekvéseinek már 1989-es évtől és de facto elismerte Ukrajna függetlenségét még annak kikiáltása előtt 1991 májusában, Leonyid Kravcsuk, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elnöke Magyarországi látogatása idején, és 1991 decemberében Antal József miniszterelnök már ellátogatott Ukrajnába. Hotyányi Jaroszlava kihangsúlyozta, hogy az Ukrajna függetlensége kikiáltása óta Magyarország támogatta országunk európai integrációs törekvéseit. Budapesten került aláírásra a Budapesti Memorandum, de az ebben vállalt területi integritás védelme nem került betartásra.

A konferencián 13 neves ukrán és magyar kutató lépet fel. Többek között Vidnyánszki Sztepan az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ukrajna Története Intézete osztályvezetője Ukrajna euróintegrációjának elméleti és gyakorlati kihívásait elemezte, Jakubova Larisza az UNTA Ukrajna Története Intézete osztályvezetője a függetlenség 25 évének nemzet- és államépités problémáit mutatta be három forradalom nézőpontjából, Irina Mátyás az   UNTA Ukrajna Története Intézete tudományos főmunkatársa a nemzeti és történelmi emlékezet intézményes fejlődését mutatta be felszólalásában. Perepelica Hrihorij, Ukrajna Diplomáciai Akadémiája Külpolitikai Intézete igazgatója előadásában azt elemezte, hogy Ukrajna védvonal vagy biztonságpolitikai kockázat Európa számára.  

A magyar felszólalók között olyan ismert politikusok és kutatók voltak, mint Jeszenszky Géza, Magyarország volt külügyminisztere, Magyarics Tamás volt nagykövet és Fazekas Szabolcs, az Európai Számvevőszék munkatársa. A konferencia résztvevői megvizsgálták az alapszerződés aláírásának körülményeit, az amerikai álláspontokat Ukrajnával kapcsolatban, az energiafüggőség kérdéseit, a migrációs kihívásokat.

A konferencia előadásai a Magyar Tudományos Akadémia kiadványában kerül kiadásra.