Ukrán közösség Magyarországon
Az Magyarországon élő ukránok általában Nyugat-Ukrajnai gyökerekkel rendelkeznek, akik a XX. század második felében költöztek ki Magyarországra. Többnyire első és második generációs ukrán migránsokról van szó, akik családot alapítottak, vagy ukrán családdal költöztek Magyarországra.
A legutóbbi (2011. október-novemberi) magyarországi népszámlálás szerint Magyarország területén 7396-an vallják magukat ukránnak. Létszámát tekintve az ukrán etnikum Magyarország 13 történelmi nemzeti kisebbsége között a hetedik helyen végzett (a romák, a németek, a szlovákok, a románok és a horvátok után).
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 3384-en ismerik el anyanyelvükként az ukránt, és gyakorolja aktívan a nemzeti és kulturális hagyományokat. Az ukrán kisebbséghez tartozók közül 4638-an magyar állampolgárok (62,7%).
Az ukránok lakóhelyének alapvető központja Budapest.
Magyarországon az ukrán közösség több hivatalosan bejegyzett és működő kulturális- és oktatási szervezettel rendelkezik, melyek közül a legfontosabbak: a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület (MUKE), amelynek elnöke Hartyányi Jaroszlava, a Csongrád-Csanád Megyei Ukránok Kulturális Egyesülete, elnök - Szécsi Neonila; a „NOVA HVYLJA”, Magyarországi Ukrán Fiatalok és Családok Egyesülete, elnök - Grexa Liliána; a „Jednyiszty” Ukrán Egyesület, elnöke – Petrovszka Viktória. Ezek a szervezetek az Ukrajna Magyarországi Nagykövetségén 2021. január 22-én létrehozott Tanácsadó Testületének tagjai.
A magyar képviselőválasztási törvény 2014-től lehetőséget ad a magyarországi nemzeti kisebbségek képviselőinek, többek között ukránoknak is, hogy induljon a Magyar Országgyűlésbe. Így minden államilag elismert nemzeti vagy etnikai kisebbség (13 van) egy-egy kedvezményes mandátumot kap a parlamentben. A nemzeti kisebbséghez tartozó jelölt akkor kap mandátumot a parlamentben, ha a pártok számára megállapított kvótából a szavazók ¼-e szavaz rá. Ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó jelölt nem kapja meg a szükséges számú szavazatot a teljes jogú képviselői mandátum megszerzéséhez, az adott nemzeti kisebbség szóvivőjeként, szavazati joggal nem rendelkező képviselőként kerül a parlamentbe. 2022. április 3-án az országgyűlési választásokon Greksza Lilianát választották meg az ukrán az ukrán nemzeti kisebbség parlamenti szószólójának.
A nemzeti kisebbségi közösségeknek joguk van garantált időhöz a sugárzott médiában (rádió, televízió) és a magyar nyomtatott sajtóban való publikáláshoz. Hetente egyszer a Magyar Rádió MP4 ukrán nyelvű műsort közvetít (30 perc), az M1 központi televízió havonta kétszer „Rondo” címmel 12 perces műsort sugároz.
Budapesten és Nyíregyházán vasárnapi iskolák működnek.
Három magyarországi egyetemen működik ukrán filológia tanszék: a 2018-2019-es tanévtől a Nyíregyházi Egyetemen helyreállt az Ukrán Nyelv és Kultúra Intézeti Tanszék; a Szegedi Tudományegyetem 1997 óta tanít ukrán filológiát a Szláv Filológia Tanszéken; a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 2002 óta működik az Ukrán Filológiai Tanszék a Szláv és Balti Filológiai Intézet keretein belül.