NEM TUDNI, KI LESZ AZ OROSZ AGRESSZIÓ KÖVETKEZŐ CÉLPONTJA

VOLODIMIR HROJSZMAN SZERINT ÚJ MINŐSÉGI SZINTRE LÉPTEK AZ UKRÁN–MAGYAR KAPCSOLATOK

Kottász Zoltán

Nagyon komoly gazdasági együttműködés kezd kialakulni országaink között – mondta a múlt pénteken Debrecenben rendezett magyar–ukrán üzleti fórum után lapunknak Volodimir Hrojszman. Az áprilisban kinevezett ukrán kormányfő nem ért egyet azokkal az elméletekkel, hogy Oroszország nagy befolyást gyakorol a magyar kabinetre. Szerinte Magyarország határozottan kiáll Ukrajna érdekei mellett. A miniszterelnököt a kárpátaljai magyar kisebbség aggo­dalmairól és Donald Trumpról is kérdeztük.

– Hogyan értékeli kétnapos magyarországi látogatását? Milyen volt Orbán Viktor miniszterelnök úrral tárgyalni?

– Orbán Viktorral legelőször Krynicában, Lengyelországban találkoztam, a visegrádi négyek csúcstalálkozóján. Akkor állapodtunk meg arról, hogy Magyarországra jövök. A látogatásommal lényegében felfedezem Magyarországot. Magyarországgal eddig is nagyon jó volt a viszonyunk, de rengeteg lehetőségünk van a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Intenzív tárgyalást folytattunk és konkrét eredményeket is elértünk Orbán Viktor miniszterelnök úrral.

– Mit tart a tárgyalások legfontosabb eredményének?

– Nagyon hálás vagyok Orbán Viktornak azért, hogy találkozónk során bejelentette: az ukrán állampolgárok díjmentesen kapják meg a D típusú vízumot. Nagyon imponáló számomra Orbán Viktor pragmatizmusa és célorientáltsága. Hálás vagyok a miniszterelnök úrnak, amiért támogatja a területi szuverenitásunkat és az uniós vízummentesség bevezetését az ukrán állampolgárok számára. Nagyon komoly gazdasági együttműködés kezd kialakulni országaink között, amit bizonyít a Debrecenben megszervezett magyar-ukrán üzleti fórum iránti hatalmas érdeklődés. Beszéltünk a nemzeti kisebbségeink helyzetéről is, és találkoztam magyarországi ukránokkal. Azt mondták nekem, hogy az egyetlen különbség népeink között a nyelv, hiszen mentálisan nagyon hasonlóak vagyunk. Az ukránok szeretettel beszélnek a magyarokról. Úgy tartják, a magyarok nagyon jóindulatúak az ukránokkal szemben, mélyen átérzik az ukránok helyzetét és segítenek Ukrajnának. Másrészt megbíznak a magyarokban, mert ha a magyar ígér valamit, azt biztos teljesíteni fogja. Úgy gondolom, hogy teljesen új minőségi szintre léptek a kapcsolataink, és örülök annak, hogy kormányuk élén egy olyan vezető áll, aki fejleszteni akarja ezeket a kapcsolatokat.

– Ha már a Magyarországon élő ukránokat említette, akkor térjünk ki az Ukrajnában élő magyarok helyzetére is. Orbán Viktor arra kérte Önt közös sajtótájékoztatójuk után, hogy legyen az ukrajnai magyarok szószólója, érdekvédője a nekik fontos kérdésekben. Talán nem véletlenül mondta ezt, hiszen a magyar nemzetiségi szervezetek aggasztónak tartják az Ukrajnában zajló folyamatokat. Úgy látják, erőszakos ukránosítás zajlik a médiában, a kultúrában, az oktatásban. Félnek attól, hogy a számukra kedvező ukrán nyelvtörvényt hatályon kívül helyezik, netán kedvezőtlen módon módosítják. (Az ukrán nyelvtörvény lehetővé teszi, hogy a hivatalos ügyintézés nyelve legyen az ukrán mellett az a nyelv, amelyet az adott régióban legalább a lakosság 10 százaléka beszél. A törvénynek köszönhetően Kárpátalja számos településén és több járásában a magyart emelték a regionális nyelv rangjára a helyi önkormányzatok – a szerk.) Tudja garantálni, hogy Ön lesz az ukrajnai magyarok érdekvédője?

– A nemzeti kisebbségeket kincsnek tartom, amit meg kell őriznünk. Ukrajna politikája arra irányul, hogy támogassa a nemzeti kisebbségeket. Ahogy a világ más országainak parlamentjeiben, úgy az ukránban is vannak különböző törvényjavaslatok, kezdeményezések, de ez csak politika. Egyetlen ilyen kezdeményezés sem sértheti az emberi jogokat. A magyarországi ukránok Magyarország állampolgárai, és én büszke vagyok arra, hogy beszélnek magyarul, magyar felsőoktatási intézményekben tanulhatnak, s tudásukat felhasználva karriert építhetnek. Úgy gondolom, hogy ugyanilyen jogokat kell megadnunk az ukrajnai magyarok számára is.

 

– Petro Porosenko ukrán államfő 2014-es választási kampányának egyik fontos programpontja volt a helyi közösségeknek sokkal szélesebb jogokat biztosító közigazgatási reform. Akkoriban szó volt arról, hogy a decentralizáció jegyében nagyobb önrendelkezést adna a régióknak. Például Kárpátalján egy magyar többségű járás, illetve egy önálló magyar tankerület létrehozására tett ígéretet. Miért akadt meg a decentralizáció terve, és reménykedhetnek-e még a magyarok a szélesebb önrendelkezési jogok megszerzésében?

– Ami a decentralizációt illeti, 2014 februárjáig nyolc éven keresztül voltam Vinnicja város polgármestere. Nagyon jól tudom, mi a helyi önkormányzat, és mi a decentralizáció. Amikor a regionális fejlesztésekért felelős miniszterelnök-helyettesé neveztek ki, átfogó reformokat indítottam, amelyek eredményeképpen a helyi kistérségek szélesebb jogkörökkel rendelkeznek, mint valaha, és sokkal nagyobb pénzügyi mozgásterük is van. A reformokat pedig ebben a szellemben szeretnénk folytatni. Szeretném továbbá hangsúlyozni, hogy a Magyarországra látogató hivatalos delegációm tagja Brenzovics László, a kárpátaljai magyarság képviselője. Jónak tartom, hogy az ukrán parlamentben a magyar kisebbségnek is van képviselője.

– Említette Orbán Viktor pragmatizmusát, de sokan éppen amiatt bírálják őt a Nyugaton, mert pragmatikus hozzáállása miatt kíván jó kapcsolatokat fenntartani Oroszországgal. A nyugati sajtóban gyakran írják azt Magyarországról, hogy kormányára nagy befolyással van Moszkva. Budapest ráadásul kiáll amellett, hogy eltöröljék a Moszkva ellen kivetett uniós szankciókat. Mindez nem aggasztja Önt? Elégedettek Magyarország szolidaritásával és támogatásával?

– Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország támogatja Ukrajna területi szuverenitását és támogatja Ukrajna európai integrációját. Mindez ellentmond az Ön által felvetett elméleteknek. Ami a szankciók eltörlését illeti: Oroszország minden létező jogszabályt megsértve katonai erővel hatolt be egy másik, szuverén állam területére. A világ olyan módon reagált erre, amit helyesnek gondolt: az agressziót szankciókkal büntette meg. Akarta ezeket a szankciókat a Nyugat? Nem. Akarta-e Ukrajna, hogy megtámadják, és bevezessék e szankciókat? Nem. Ezt nem akarta sem Magyarország, sem Ukrajna, sem Európa, de még az Egyesült Államok sem. Ezt egyedül Oroszország akarta így. A szankciók árát sajnos mindannyiinknak meg kell fizetnünk. Oroszország további terveit nem ismerjük. Csak találgatni lehet, hogy melyik európai állam lesz az orosz agresszió következő célpontja. Közösen kell fellépnünk, hogy az agresszort meghátrálásra kényszerítsük. Ha nem teszünk semmit, a következő államnak százszor annyi emberi élettel kell majd fizetnie, mint nekünk.

– Donald Trump megválasztott amerikai elnök nem titkolja, hogy szeretne szoros kapcsolatot kialakítani Vlagyimir Putyinnal. Eddigi kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy a NATO-n belül is csökkentené az amerikai szerepvállalást. Mit várnak Trump elnökségétől?

 – További vezető szerepet és az értékrendek védelmét. Az Egyesült Államok nagyon fontos stratégiai partnerünk, és szeretnénk fenntartani ezt a partnerséget. Az amerikai nép választott, és megválasztotta a legméltóbb jelöltet. Várom a minőségi és elmélyülő együttműködést az új kormánnyal.

– Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy támogatja Ukrajna felvételét az Európai Unióba, egyben figyelmeztetett, hogy ez a jelenlegi körülmények között elég nehezen fog megvalósulni. Nem tart attól, hogy a mostani helyzetben, a gazdasági válság utáni években, a menekültválság idején, amikor az EU bővítési fáradtságban szenved és Nagy-Britannia kilép az EU-ból, Ukrajna integrációs kilátásai jelentősen csökkennek?

– Nem az a kérdés, hogy akarja-e Európa Ukrajnát. Ukrajna Európa része. Van egy társulási megállapodásunk az EU-val, amelyet már csak Hollandiának kell ratifikálnia. Ukrajna pontról pontra végrehajtotta azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy állampolgárainak vízummentesen utazhassanak az EU-ba. Ukrajna ezért azt várja, hogy az EU a maga részéről is betartsa azokat a vállalásokat, amelyeket tett. Ukrajna senkit nem fog meggyengíteni. Csak erősíteni tudjuk Európát. A demokratikus elkötelezettségnek és értékrendnek vagyunk a hívei. Ukrajna Európa számára egy hatalmas jutalom lenne.

 http://magyaridok.hu/kulfold/nem-tudni-ki-lesz-az-orosz-agresszio-kovetkezo-celpontja-1210420/

Fotó: Kurucz Árpád