Általános információk
Az ország hivatalos neve Magyarország (a 2011. áprilisában elfogadott és jelenleg hatályos Alkotmány (Alaptörvény) szerint 2012. január 1-jétől az ország megnevezése Magyarország, korábban Magyar Köztársaság volt).
Magyarország zászlaja három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.
Magyarország fővárosa Budapest (lakossága 1,7 millió fő).
A legnagyobb városok: Debrecen (200 ezer), Szeged (159 ezer), Miskolc (150 ezer), Pécs (140 ezer), Győr (132 ezer).
Állami és nemzeti ünnep: augusztus 20. – az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére.
A lakosság 62%-a városokban él.
Magyarország összterülete 93 036 km².
Nincs tengeri hozzáférése.
Magyarország legnagyobb folyója a Duna, amely Budapestnek, Magyarország fővárosának az egyik látványossága.
Az ország területén található a Balaton, amely Közép-Európa legnagyobb tava, és gyakran a „magyar tenger” -nek nevezik.
A határok teljes hossza 2246 km.
Magyarország 7 országgal határos: nyugaton - Szlovéniával (102 km), Ausztriával (356 km), északon - Szlovákiával (679 km), északkeleten - Ukrajnával (137 km), a határfunkciót részben a Tisza folyó tölti be), keleten Romániával (453 km), délen Szerbiával (164 km) és Horvátországgal (355 km).
A legfontosabb természeti erőforrások a termőföldek és a vízkészletek.
Az éghajlat hozzájárul a mezőgazdaság fejlődéséhez.
Az ország jelentős energiakészletekkel rendelkezik, lignit, barnakőszén és feketekőszén készletek találhatók a területén. Korábban a széntermelés teljes mértékben kielégítette a nemzeti igényeket, jelenleg ezeknek legfeljebb egyharmadát fedezi.
Az ország legjelentősebb ásványkincsei a bauxit (Európa egyik leggazdagabb lelőhelye), a mangánércek (Bakon-hegység), a réz- és cinkércek. Kevés ólomérc, urán, molibdén, dolomit, kaolin. Az atomenergia prioritást élvez.
Az ország lakossága 9,7 millió fő (a KSH 2022. január 1-e adatai szerint).
A lakosság túlnyomó többsége magyar. A 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Magyarországon a legnagyobb nemzetiségi csoport a romák (308 957), ezt követik a németek (131 951), a szlovákok (29 647), a románok (26 345), a horvátok (23 561), a szerbek (7210), a lengyelek (5730), ukránok (7396), görögök (3916), bolgárok (3556), ruszinok (3882), örmények (3293) és szlovének (2385).
Magyarországon 13 nemzeti kisebbséget ismernek el hivatalosan.
A hivatalos nyelv a magyar.
A lakosság vallási-felekezeti megoszlása: római katolikus (3,691 millió), protestáns (református - 1,153 millió és evangélikus - 215,1 ezer), görögkatolikus (179,1 ezer), ortodox (13,7 ezer), zsidó (10,9 ezer), egyéb (167,2 ezer). Az ateisták száma 1,806 millió, 2,698 millió - bizonytalan.
A jelenlegi területi-közigazgatási felosztás szerint Magyarországon 19 megye és a kiemelt státuszú Budapest városa található.
Politikai rendszer
Magyarország unitárius állam, parlamentáris köztársaság, többpártrendszerrel és egyértelmű hatalommegosztással az államigazgatási ágak között.
Hatalmi szervek
Államfő: Köztársasági elnök. A Köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 évre, újraválasztási joggal, de legfeljebb két ciklusra. 2022. március 10-én Novák Katalint megválasztották Magyarország Köztársasági Elnökévé.
Törvényhozás: egykamarás, 199 képviselőből álló, vegyes választási rendszerrel 4 évre megválasztott országgyűlés (az országgyűlési választások 2022. április 3-án voltak). Az Országgyűlés elnökét – Kövér Lászlót – 2022. május 2-án újraválasztották.
A 2014-től kezdődő magyar képviselőválasztási törvény lehetőséget ad a magyarországi nemzeti kisebbségek képviselőinek vagy szószólóinak egyidejű megválasztására az Országgyűlésbe. A nemzeti kisebbségek választási listáját a nemzeti kisebbségek országos önkormányzatai állítják össze. A nemzeti kisebbségi választói névjegyzékbe bejegyzett választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 fő támogató levele szükséges a nemzeti kisebbségek névjegyzékének a választási bizottságnál történő nyilvántartásba vételéhez. Ha egy nemzeti kisebbségi listán szereplő jelölt a listán szereplő pártokra megállapított szavazati kvóta ¼ részét kapja, egy kedvezményes teljes mandátumot kap (például, ha a párt kvótaszáma 80 ezer, az országos kisebbségeknél ez a szám 20 ezer lesz). Azok a nemzeti kisebbségek, akik nem kaptak teljes jogú kedvezményes mandátumot, szószólólót (a nemzetiségi választási lista élén álló jelöltet) - a parlamenti szavazáson választójoggal nem rendelkező képviselőt - választanak meg az Országgyűlésbe. A magyarországi ukrán kisebbségnek saját szószólója van az Országgyűlésben.
EU-tagállamként Magyarországnak vannak európai parlamenti képviselői is, de ezek a választások párhuzamosan zajlanak más tagállamok európai parlamenti választásaival, és nem kötődnek a magyar nemzeti parlamenti választásokhoz.
Végrehajtó hatalom: Magyarország Kormánya, élén Magyarország miniszterelnökével, akit az Országgyűlés választ meg. 2022. május 16-án Orbán Viktort újraválasztották miniszterelnöknek. A kormánykoalícióban két párt – a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) – található (a koalíciónak 135 képviselője van: 117 – Fidesz–MPSZ és 18 – KDNP). Minden minisztert az elnök nevez ki a miniszterelnök javaslatára.
Külgazdasági és külügyminiszter – Szijjártó Péter.
Igazságszolgáltatás - Alkotmánybíróság és Kúria (2012. 01. 01-től az új Alkotmány értelmében a Legfelsőbb Bíróság neve Kúria).
A Kúria elnökét a Köztársasági elnök javaslatára a parlament választja meg, az elnökhelyetteseket pedig az elnök nevezi ki saját hatáskörében.
Az Országgyűlés választja meg az Alkotmánybíróság bíráit, akik tagjai közül elnököt választanak.
A többi bíróság bíráit az elnök nevezi ki.
Magyarország tagsága nemzetközi és regionális szervezetekben
Magyarország 1955 óta tagja az ENSZ-nek.
1999-ben Magyarország a NATO tagja lett (Magyarország 2023-re teljesíteni kívánja a NATO azon követelményeit, hogy a tagországok a GDP 2%-át fordítsák védelemre, és aktívan végrehajtja a fegyveres erők és a magyar védelmi ipar vállalatainak fejlesztési programját – a „Zrínyi-2026” -ot).
Magyarország 2004-ben lett az EU tagja és tagja a schengeni övezetnek, de nem tagja az eurózónának, továbbra is a magyar forint a nemzeti valuta, Magyarország csatlakozása az eurózónához jelenleg bizonytalan. Magyarország aktívan lobbizik a Nyugat-Balkán EU-csatlakozása érdekében. Magyarország tagja még az Európa Tanácsnak (1990-től), az EBESZ-nek (1973-tól), a CEI-nek (1989-től), a budapesti székhelyű Duna Bizottságnak (1948-tól), valamint a WTO-nak, az IMF-nek (1989 és 1982 óta), az OECD (1996 óta) és más nemzetközi és regionális szervezetek.
A regionális csoportok közül Magyarország számára kiemelt jelentőségű az 1991-ben Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Csehország által alapított Visegrádi Négyek.
Magyarország atomsemleges ország.
Magyarország kiemelten kezeli az EU- és a NATO-tagállamokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztését. A szomszédos országok különleges helyet foglalnak el. Ugyanakkor Magyarország kül- és belpolitikájának egyik kiemelt prioritása a határon túli magyar kisebbség jogainak védelme (a Magyarországgal szomszédos országok legnagyobb magyar kisebbsége Romániában él).
Történelmi adatok
A magyarok nomád népcsoport, amely 896-ban települt le a Tisza és a Duna között, amikor Árpád vezér vezetésével a hét törzsből álló törzsszövetség Európába jött a Dél-Urálból.
István herceget 2000. december 25-én koronázták meg Magyarország első keresztény királyává, és ettől kezdve Magyarország keresztény királysággá vált.
I. András magyar király (1015 körül - 1060) Anasztáziát (1023 körül - 1074/1094) Bölcs Jaroszláv herceg leányát vette feleségül. Tihanyban állítottak emlékművet a királyi párnak.
1222-ben fogadták el az első alkotmányt Magyarországon - az „Aranybullát”, amely az 1215-ös angol szabadságjogok nagy chartájával együtt a kontinens egyik legrégebbi alkotmánya lett. Az „Aranybulla” jogot adott a népnek, hogy fellázadjon a király ellen, ha nem tartja be az Alkotmányt. A 15. századtól a király csak az Országgyűléssel együtt hozhatott döntéseket.
1541-ben Magyarországot elfoglalta az Oszmán Birodalom, majd 1699-ben – a törököktől való felszabadulás után - az Osztrák Habsburg Birodalomhoz tartozott.
1873-ban Buda, Óbuda és Pest városának egyesítésével alakult meg Budapest.
Magyarországon 1848. március 15-én kezdődött a Kossuth Lajos vezette nemzeti felkelés, amely forradalommá és szabadságharccá alakult. Ugyanakkor az Orosz Birodalom magyarországi beavatkozása következtében az 1848-49-es forradalom Magyarországon vereséggel végződött, amelynek csapatai a Habsburg-ház segítségére érkeztek.
A forradalom idején halt meg Petőfi Sándor magyar nemzeti költő, akit gyakran Tarasz Sevcsenkóhoz hasonlítanak.
1867-ben megkötötték az Osztrák-Magyar Dualista Államszövetséget, amely Magyarország és Ausztria közötti hatalmi ágak kül- és belpolitikai megosztásáról rendelkezett, és az Osztrák-Magyar Birodalom megalakulásához vezetett.
Az Osztrák-Magyar Birodalom az I. világháború után felbomlott, és 1918. november 14-én Magyarországot, mint Köztársaságot, külön állammá kiáltották ki.
Az 1920-as Trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette területének 2/3 részét, és a magyar nemzetiségű lakosság 1/4 része Magyarország határain kívül rekedt.
Magyarország Németország szövetségeseként lépett be a második világháborúba.
1920-1944 között Horthy Miklós kormányozta Magyarországot.
A második világháború után Magyarország a „szocialista tábor” tagja lett, tagja volt a Varsói Szerződésnek és a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtási Tanácsnak.
1948-1956-ban Magyarországot Rákosi Mátyás kommunista rezsimje irányította.
1956 októberében Magyarországon demokratikus nemzeti felkelés zajlott, amelyet a szovjet csapatok levertek.
1989. október 23-án kiáltották ki a Magyar Köztársaságot.
1991. június 25-én a szovjet csapatokat kivonták Magyarországról.
Magyarország első demokratikus elnöke a szocialista rendszerváltás után Göncz Árpád, miniszterelnöke Antall József lett.
Érdekes tények
Magyarország nagy múltra visszatekintő futballkultúrával rendelkezik, a labdarúgás a legnépszerűbb sportág, Magyarország legnagyobb sportstadionja pedig a világhírű magyar labdarúgóról, Puskás Ferencről kapta a nevét.
Magyarország ismertetőjelei közé tartozik nemzeti konyhája, melynek egyik világhírű étele a gulyás. Az Eszterházy torta nem kevésbé népszerű az édességet kedvelő ínyencek körében. A világban ismert borok között pedig minden bizonnyal a Tokaj régióban termelt borok vannak az első helyen.
A világ egyik leghíresebb magyar találmánya a Rubik-kocka.
Magyarország legnépszerűbb néptánca a csárdás, melynek tiszteletére a híres magyar zeneszerző, Kálmán Imre, akit „operettkirálynak” és „Bécs császárának” is neveztek, a „Csárdáskirálynő” című operettet írta.
A magyarban az ukrántól eltérően a vezetéknevet írják először, utána a személynevet.