Negyven évvel ezelőtt, 1986. április 26-án a világot megrázta az emberiség történetének legnagyobb, ember okozta katasztrófája – a csornobili atomerőmű balesete. Ma e tragédia áldozatainak emlékére és azok hősiességére emlékezünk, akik szembeszálltak a láthatatlan halállal.
Csornobil azonban nem csupán egy műszaki hiba története; ítélet egy bűnökre és cinikus hazugságokra épülő szovjet rendszerről – egy rezsimről, amelyet a mai Oroszország igyekszik újjáéleszteni.
A katasztrófa mértéke példátlan volt: a megsemmisült reaktorban a sugárzási szint elérte a 20 000 röntgent, miközben a halálos dózis mindössze 500 röntgen öt óra alatt. A radioaktív izotópok kibocsátása harmincszorosan haladta meg a Hirosimára ledobott atombomba erejét. Több mint 300 000 ember kényszerült örökre elhagyni otthonát, és Európa-szerte összesen 8,5 millió ember volt kitéve sugárzásnak. A kizárási zóna területe ma is Luxemburg méretével egyenlő, és az erőmű 10 km-es körzetében a terület 20 000 évig nem lesz biztonságos az emberi tartózkodásra.
A szovjet rezsim nemcsak a balesethez vezető biztonsági mulasztásokért felelős. Valódi bűne a szándékos eltitkolás volt: a világ legalább két napig nem szerzett tudomást a katasztrófáról, miközben a hatóságok saját polgáraikat hetekig tájékozatlanul hagyták. 1986. május 1-jén, amikor a sugárzás már mindenütt jelen volt, Kijivben emberek ezreit kényszerítették felvonulásra.
Ma Moszkva folytatja ezt a megtévesztő hagyományt, nukleáris létesítményeket használva zsarolás eszközeként. Oroszország nem vont le semmilyen tanulságot; ehelyett fegyverként használja a nukleáris veszélyt.
A 40. évforduló alkalom a hősök előtti tisztelgésre. Tisztelgünk mintegy 600 000 likvidátor előtt, akik saját egészségük és életük árán mentették meg a világot.
Ma Ukrajnában a hősök új generációja jelent meg – energetikai dolgozóink és nukleáris szakembereink. A 2025–2026-os tél során, súlyos orosz támadások közepette, az ukrán atomerőművek dolgozói szélsőséges körülmények között is fenntartották az irányítást a reaktorok felett, az alállomásokat ért csapások és dróntámadások miatti vészleállítások után. Szakmai felkészültségük ismét megmentett egy kontinenst, amely a katasztrófa szélére sodródott.
Különösen barbár cselekmény volt az új biztonságos védőburkolat (NSC) elleni orosz dróntámadás 2025 februárjában. A támadás megrongálta a negyedik blokk romjait védő ívszerkezet külső és belső burkát, valamint működésképtelenné tette a fő darurendszert.
Ukrajna üdvözli Franciaország vezető szerepvállalását, valamint a G7, az EBRD és az EU erőfeszítéseit e különleges létesítmény helyreállítására. Várjuk a konkrét kötelezettségvállalásokat a 2026. április 26-án Kijivben megrendezendő nemzetközi donorkonferencián.
E napon megfogalmazott felhívásunk egyszerű: ideje véget vetni a nukleáris zsarolásnak. Minden, a globális stabilitást fontosnak tartó államhoz fordulunk. Az agresszorra gyakorolt nyomás fokozásában betöltött szerepük kulcsfontosságú. A nemzetközi közösségnek bizonyítania kell, hogy tanult 1986 tanulságaiból.
Szükséges az orosz nukleáris ipar teljes elszigetelése, a Roszatommal szembeni szankciók bevezetése, valamint az agresszor jogainak korlátozása a NAÜ-n belül. Ukrajna javasolja az Ügynökség alapokmányának módosítását annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nukleáris biztonsági elveket megsértő agresszor államok jogainak korlátozása.
Oroszországnak haladéktalanul vissza kell adnia a zaporizzsjai atomerőmű feletti irányítást annak jogos üzemeltetőjének – Ukrajnának.
Minden további légvédelmi rendszer és elfogó eszköz, amely Ukrajna városait és atomerőműveit védi, Európa stabilitásának garanciája.
Ne várjunk egy újabb Csornobilra. Cselekedjünk most az élet védelmében.