Sem Magyarország kormánya, sem a Szlovák Köztársaság kormánya nem ítélte el Oroszország január 27-i támadását az olajipari infrastruktúra ellen. Ehelyett ezek az országok zsaroláshoz és ultimátumokhoz folyamodnak, azzal fenyegetnek, hogy megakadályozzák a 20. szankciós csomagot és az európai hitelt, valamint leállítják az Ukrajnába irányuló villamosenergia-, gáz- és üzemanyag-szállításokat. Ez a két ország nem ejtheti túszul az egész EU-t, az magyar és szlovák ultimátumokat pedig kizárólag a Kremlnek kell címezni.

Erről február 23-án beszélt Andrij Szibiha külügyminiszter, amikor online vett részt az Európai Unió Külügyi Tanácsának ülésén.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a „Barátság” vezetéken keresztüli olajtranzittal kapcsolatos problémák oka Oroszország január 27-i csapása volt, és felidézte annak súlyos következményeit nemcsak az energiahordozók szállítására, hanem az egész régióra nézve is.

„Budapest és Pozsony lépései jelenleg csak az orosz agresszor malmára hajtják a vizet. Felhívjuk Magyarország és a Szlovák Köztársaság kormányát konstruktív együttműködésre és felelősségteljes magatartásra. A Moszkvára gyakorolt nyomás folytatása és fokozása rendkívül fontos” – hangsúlyozta a miniszter.

Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának negyedik évfordulója előestéjén a külügyminiszter kiemelte, hogy Putyin teljesen elszámította magát Ukrajnával kapcsolatban. A diplomata szerint Oroszország megpróbálta megfélemlíteni és megosztani Európát, ám példátlan egységgel és egy új, újrafegyverkező és bővülő Európával találta szembe magát.

„Ukrajna mind a négy év alatt kitartott a védelemben – a szabadságot, az igazságosságot és az európai értékeket védi. Oroszország egzisztenciális fenyegetés marad Európa számára. Ezért ez a háború nemcsak Ukrajna ellen zajlik. Ahogyan Putyin rezsimje az ukrán államiság megsemmisítésére törekszik, úgy Európát is meg akarja semmisíteni – alapvető értékeit és a nemzetközi jogot. Putyin új Jaltát, új Münchent és új befolyási övezeteket akar. Önök mindezt tudják. Mindannyian látjuk, mi forog most kockán” – jegyezte meg.

Andrij Szibiha tájékoztatta európai kollégáit a harctéri helyzetről, a békefolyamatról és Ukrajna sürgető szükségleteiről. A diplomata közölte, hogy Ukrajna célja Oroszország minden előrenyomulásának teljes megállítása a harctéren.

„Putyin állítása, miszerint az orosz csapatok folyamatosan előrenyomulnak, és előbb-utóbb elérik céljaikat, puszta propaganda. Erőink aszimmetrikus fellépésének köszönhetően az orosz hadsereg éppen ellenkezőleg, stratégiai kimerülés felé halad. 

A Putyin által folytatott felőrlő háborút rezsimje és hadigazdasága kimerítésévé kell alakítanunk” – mondta a miniszter.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész gyorsan haladni a béke felé, és nagyobb európai részvételt szorgalmazott a békefolyamatban, kiemelve az Egyesült Államok vezető szerepét. Ugyanakkor a diplomata szerint az ukrán fél továbbra is azt tapasztalja, hogy Oroszország nem hajlandó befejezni a háborút és valódi, komoly lépéseket tenni a béke érdekében.

Az ukrán diplomácia vezetője arra hívta fel az EU-t, hogy vezessen be teljes beutazási tilalmat az orosz agresszió résztvevőivel és családtagjaikkal szemben, és jelezte, hogy Ukrajna kész megosztani a vonatkozó adatokat a tagállamokkal.

„Minél gyorsabban és átfogóbban cselekszünk, annál nehezebb lesz Oroszországnak alkalmazkodnia. Minden euró és dollár, amelyet Ukrajna védelmi iparába fektetnek, az önök biztonságába, az európai biztonságba történő befektetés. Folytatnunk kell a szankciós nyomást is: a 20. csomagot, a tengeri szolgáltatások tilalmát, valamint a további nyomást az árnyékflottára, annak vállalataira és személyzetére” – mondta a miniszter.

A külügyminiszter arra szólított fel, hogy 2026 legyen a SAFE program sikeres megvalósításának éve, amely Ukrajna és az EU közös védelmi kezdeményezéseinek finanszírozását szolgálja, valamint hogy folytassák a hozzájárulást a NATO PURL kezdeményezéshez, amelynek keretében Ukrajna létfontosságú amerikai fegyvereket kap.

Andrij Szibiha hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész teljesíteni az EU teljes jogú tagságához szükséges valamennyi feltételt, hogy a litván elnökség történelmi legyen a bővítés szempontjából.

„Ukrajnában úgy véljük, hogy csatlakozásunk, valamint Moldova és a nyugat-balkáni országok csatlakozása megfelel az EU stratégiai érdekeinek, és ma geopolitikai, biztonsági és gazdasági szükségszerűség. Négy évvel ezelőtt Ukrajna és Európa választás és a vissza nem térés pontja előtt állt. Ma ez a választás határozza meg közös jövőnket” – hangsúlyozta.

A miniszter mély háláját fejezte ki az európai szövetségeseknek az ukránok számára nehéz tél idején nyújtott energetikai támogatásért.

„Ezen a télen Oroszország megpróbálta megfagyasztani és megtörni Ukrajnát. De a Kreml elveszítette ezt a csatát. Ukrajna kitartott – mindenekelőtt önöknek, az állami és az önkéntes támogatásnak köszönhetően. Köszönjük a 145 millió euró rendkívüli humanitárius segélyt és csaknem ezer különféle generátor biztosítását” – mondta a diplomata.