Ez év tavaszának kezdetén a Gazprom orosz vállalat megtagadta a gázszállítást Ukrajnába és bejelentette szándékát felbontani az ukrán Naftogazzal kötött szerződést mind a gázszállításra mind a gáztranzitra. A kialakult helyzet ismételte a 2009 telén Moszkva által kialakított helyzetet – az energetika fegyverként alkalmazását politikai zsarolás céljából.

A 2009-ben aláírt ukrán-orosz gázszerződések, amikor Oroszország leállította a gázszállítást Ukrajnába és az EU-ba, több olyan rendelkezést tartalmaztak, amelyek nem feleltek meg nem csak Ukrajna érdekeinek, de az általános piaci feltételeknek sem. 2014-ben mindkét fél a stockholmi döntőbírósághoz fordult ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban.  2017. december 22-én a stockholmi döntőbíróság meghozta döntését az Ukrajnának szállított gáz ügyében, és ez év február 28-án – a tranzit szállítások kérdésében.

A gázszállítással kapcsolatos határozat kimondja többek között a „take-or-pay” elv felmondását, csökkentette az Ukrajna számára kötelező éves gázvásárlás mennyiségét 4 milliárd köbméterre, és a gáz árának kiszámítását összhangba hozta az európai gyakorlattal. A gáztranzit szállítások kérdésében a stockholmi döntőbíróság kötelezte a Gazpromot kompenzáció kifizetésére az elmaradt tranzit szállítások miatt.  A döntőbíróság két határozata következtében a Gazpromnak 2,56 milliárd amerikai dollárt kell fizetnie a Naftogaznak.

Február 26-án a Gazprom kiállította a Naftogaznak az előfizetési számlát a márciusi gázszállításokért, amelyet Ukrajna még aznap kifizetett.

Március 1-én reggel, percekkel a szerződés szerinti gázszállítás megkezdése előtt, a Gazprom közölte a Naftogazzal döntését a gázszállítások elutasításáról és az előfizetés visszautalásáról. Ennek okaként a gázszállítási szerződés melléklete aláírásának hiányát tüntette fel. Figyelemre méltó, hogy ennek a mellékletnek az aláírásán az év eleje óta dolgoztak. A Naftogaz aláírta és az aláírt mellékletet megküldte a Gazpromnak február közepén. Meg kell említeni, hogy a Gazprom számtalanszor kiemelte azt, hogy ennek a mellékletnek a megléte nem feltétele annak, hogy a Naftogaz megkezdje az orosz gáz vásárlását, végrehajtva a döntőbíróság döntését az előírt mennyiség vásárlásáról, ha megtörténik az előfizetés.  

Március 2-án a Gazprom tovább folytatta szerződésszegéseit, csökkentve az ukrán gázvezeték rendszerbe beérkező gáznyomás mértékét.

Az Gazprom említett lépései brutálisan megsértették nem csak a Naftogazzal kötött szerződést de a stockholmi döntőbíróság döntéseit is. Figyelembe véve azt, hogy ezeket az intézkedéseket meglépték mind 2009-ben, mind az idén a hideg idő beálltával Ukrajnában és Európában, nyilvánvaló, hogy Moszkva egyetlen célja ezzel az volt, hogy az energetikai fegyver bevetésével bebizonyítsa, hogy Kyiv nem megbízható tranzitpartner és aláássa együttműködésünket nyugati partnereinkkel. 

De ebben az esetben Kyiv már készen állt egy ilyen forgatókönyvre.

Válaszul Oroszország lépéseire Ukrajna kormánya rendkívüli megszorító intézkedéseket vezetett be a gazdaságba, tájékoztatta az Európai Bizottságot a korai figyelmeztető rendszer életbe léptetéséről, a Társulási Megállapodás előírásaival összhangban, és kifejezte hajlandóságát háromoldalú tárgyalások megtartására az EB-Ukrajna-Oroszország formátumban a kialakult helyzet megvitatására. A Gázprom szállításainak elmaradása miatt, a kiesett gázmennyiség pótlására a Naftogaz kiegészítő szerződést kötött a lengyel PGNiG-vel. Aktívan együttműködünk más európai partnereinkkel is - Magyarországgal, Szlovákiával, a reversz szállítások terén Európából. 

Az ilyen összehangolt lépések következtében már március 3-án a kialakult helyzet teljesen stabilizálódott.

A Gazprom nyilatkozata, hogy felbontja a Naftogazzal kötött szerződéseket mind a gázszállításra mind a gáztranzit szállításra, figyelembe véve azt, hogy az aláírt szerződések szerint egyoldalúan nem lehet meghozni ilyen döntések, csak azt a célt szolgálják, hogy rákényszerítsék Ukrajnát és Nyugatot, hogy az orosz forgatókönyv szerint játszanak. A szerződést a felek vagy közös megegyezéssel, amely nincs, vagy a stockholmi döntőbíróság döntése alapján bonthatják fel. Logikus lenne, ha Oroszország mielőtt megint a stokholmi bírósághoz fordulna végrehajtaná a már meghozott stockholmi döntéseket.    

Ukrajna nem egy alkalommal beszélt arról, hogy az energetika politikai fegyver volt és marad a Kreml számára. Innen következik, hogy az új gázvezetékek kiépítése az orosz gáz szállításához sémikképpen nem úgy tekinthető, mint tisztán „gazdasági projektek”. Oroszországnak lehetősége lesz bármely pillanatban elzárni a gázt mind az Északi Áramlat 2-ben, mind a Török Áramlatban, ahogy ezt megtette 2009-ben, és  megpróbálta megtenni most is.

Ez alapot ad arra, hogy újra elgondolkodjunk Oroszország megbízhatóságán, mint szállítón. Megéri-e még egy fegyvert adni Moszkva kezébe felépítve egy gázvezeték rendszert, amely elkerüli Ukrajnát, és amelyet nem csak Kyiv ellen fordít de lehetősége lesz az EU országai ellen is fordítani? Megéri-e pénzt fektetni új gázvezeték rendszerekbe, tudva azt, hogy az ukrán gázvezeték rendszer kapacitása évi 142 milliárd köbméter amelyből az elmúlt évben csak 93,5 milliárdot használtak ki? Az egyetlen logikus és helyes válasz – egyesíteni erőfeszítéseinket az ukrán gázvezetékrendszer modernizálásában és közös használatában. Ukrajna számtalanszor bizonyította, hogy megbízható partner. És meg is maradunk ilyen partnernek.  Az a helyzet, amelyet most kiprovokált a Gazprom, ilyen helyes következtetéseket igényel. Bízom benne, hogy együtt le tudjuk vonni ezeket a következtetéseket.