Ma, 2017. december 11-én nyilvánosságra hozták a Velencei Bizottság hivatalos következtetését Ukrajna „Az oktatásról” szóló törvénye nyelvi cikkelyének értelmezéséről. Ennek elkészítésére a Bizottság munkája, valamint utolsó ülése után került sor, Lilija Grinevics oktatási és tudományügyi miniszter részvételével, 2017. december 8-án, pénteken.

Ki kell emelni, hogy a Velencei Bizottság figyelembe vette Ukrajna Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma javaslatainak többségét, a következtetés kiegyensúlyozott és konstruktív. Többek között a Bizottság aláhúzta, hogy „az államnyelv megerősítésének elősegítése és annak kötelezettsége minden állampolgár számára törvényes és üdvözülendő célja az államnak”.  Ezen kívül kihangsúlyozta, hogy az államnyelv az egységesség és a kölcsönös megértés tényezője a társadalomban.

Fontos megemlítenünk, hogy a következtetés legfontosabb pontja az utolsó végpont (126.), amely összevonja a bizottság ajánlásait, és amely alapján utána az Európa Tanács figyelemmel kíséri a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtását az ország által.

Ez a pont kimondja:

 „ 126. Sok kérdés azonnal szabályozható más jogszabályok által és a 7. cikkely végrehajtása során, abban a formában amelyben elfogadásra került, többek között „A középiskolai oktatásról” szóló törvény elfogadásával. Ezzel kapcsolatosan a Velencei Bizottság többek között javasolja:

- teljes mértékben kihasználni a 7. cikkely 4. pontja által biztosított rugalmasságot a végrehajtó törvények elfogadásánál, hogy biztosítsák a jelentős szintű oktatást az uniós nyelveken az érintett kisebbségek számára; 

- továbbra is biztosítani az elemi és középiskolákban a kisebbségi nyelveken való oktatás elegendő részét az államnyelv tanulmányozása mellett;

- javítani az államnyelv oktatásának minőségét;

- változtatni „Az oktatásról” szóló törvény átmeneti rendelkezéseit, biztosítva a hosszabb átmeneti időszakot  a reform fokozatos bevezetése érdekében;

- felmenteni a magániskolákat a Keretszerződés 13 cikkelyének megfelelően az új nyelvi követelmények alól;

- új párbeszédet kezdeni a nemzeti kisebbségek képviselőivel és valamennyi érdekelt féllel a nyelvi kérdésről „Az Oktatásról" szóló  törvény végrehajtása keretében;

- biztosítani, hogy a törvény végrehajtása ne veszélyeztesse a kisebbségek kulturális örökségének megőrzését és  a kisebbségi nyelvek tanulmányozásának folytonosságát a hagyományos iskolákban”.

Ukrajna Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma, miképpen azt az ajánlások tartalmazzák, teljes mértékben ki akarja használni „Az oktatásról” szóló törvény  7. cikkely 4. pontja által nyújtott rugalmasságot.

Figyelembe véve a javaslatokat Ukrajna Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma javasolja a 7. cikkely következő végrehajtási modelljeit, amelyeket „A középiskolai oktatásról” szóló törvény fog részletezni. A kisebbségek nyelvén oktatást folytató iskolák tanulási modelljei figyelembe veszik a különböző nemzeti közösségek gyermekeinek oktatási igényeit, három kritériumot felhasználásával. Az első kritérium – a nyelvi sebezhetőség, a második – a nyelvi környezet, amelyben él a kisebbség, a harmadik kritérium – a nyelvi csoport, amelyhez az adott nyelv tartozik.

Következésképpen a nyelvhasználat és a nyelvtanulás három modelljét kell javasolni "Az oktatásról" szóló törvény 7. cikkelye végrehajtásához.

Az első modell  lehetővé teszi az összes tantárgy oktatását a kisebbségek nyelvén az 1.osztálytól a 11. (12.) osztályig,  az ukrán nyelvvel párhuzamosan. Ez a modell kerül bevezetésre a veszélyeztetett nyelvek esetében, vagyis azok számára, akik nem rendelkeznek saját államisággal a nyelvi terminológusuk fejlesztése érdekében, valamint azok számára, akik nem élnek a nyelv közösségeikben. Például a krími tatárok nem rendelkeznek egyetlen más állammal sem, amely foglalkozna az ő nyelvi terminológusuk fejlődésével, jelenleg közösségük kizárólag ukrán és oroszajkú közösségekben élnek, ami nem segíti elő a krímitatár nyelv fejlődését.

A következő modell – azon nemzetiségi közösségeknek, akiknek nyelve az Európai Unió nyelvei közzé tartozik. A nyelvi csoporttól és a nyelvi környezettől függően ez a modell 2 változatban jelenhet meg. Az első változat azon közösségeknek, akiknek nyelve a szláv nyelvcsaládba tartozik és akik többségében ukrán nyelvi környezetben élnek. Például a lengyel, szlovák vagy a bolgár nyelvek.

Mint azt a törvény rendelkezései előírják, azok a gyerekek, akiknek anyanyelve ehhez a nyelvi csoporthoz tartozik, tanulhatnak teljes mértékben anyanyelvükön az óvodákban és az elemi osztályokban, egyidejűleg tanulva az ukrán nyelvet. Az 5-ik osztálytól az anyanyelven tanult tárgyak mellett olyan tantárgyak kerülnek bevezetésre, amelyeket ukrán nyelven tanulnak, és ezek aránya fokozatosan növekszik a felsőbb osztályokban. A második változat figyelembe veszi az ukrán nyelv elsajátításának sajátosságait a más nyelvcsaládba tartozók számára, és akik elsősorban anyanyelvi környezetben élnek. Például a román és a magyar közösség tagjai. Ezen iskolák részére az átmenet még fokozatosabban történni fog, és az ukrán nyelven tanított tantárgyak százaléka kevesebb lesz. Ez a megközelítés azért indokolt, mivel a más nyelvcsaládba tartozó nyelv elsajátítása sokkal bonyolultabb és több tanulmányi időt igényel, hogy elérje a nyelvi szintet más tantárgyak tanulásához.  

A harmadik modell – azon nemzeti kisebbségek számára, akiknek az anyanyelve az ukrán nyelvvel egy nyelvcsaládba tartozik és amelyek többségében a saját nyelvi közösségükben élnek. Ezekhez a nyelvekhez tartozik az orosz nyelv. Azok a gyerekek, akik ez a modell szerint majd tanulnak, áttérnek az ukrán nyelvű oktatásra rögtön az 5-ik osztálytól. A gyerekek, akiknek orosz az anyanyelve, könnyen elsajátítják az ukrán nyelvet, ugyanakkor többségében oroszajkú környezetben élnek – a családban, az utcán oroszul beszélnek, televíziót és filmeket azon a nyelven néznek. Tehát az egyetlen hely, ahol ehhez a nemzeti közösséghez tartozó gyerekek szabadon használhatják az államnyelvet – ez az iskola. Ukrán nyelven tanulva a tantárgyakat, ugyanakkor továbbra is folytatva az orosz nyelv tanulását, mint önálló tantárgy, gyerekek mind két nyelvet tökéletesen elsajátíthatják – az oroszét és az ukránét.   

Ukrajna Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma megkezdte a munkát az ukrán nyelv oktatásának javításán a kisebbségi nyelven oktató iskolákban. Közösen a kisebbségekkel az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium a különböző oktatási módszerek továbbfejlesztésén dolgozik, figyelembe véve a gyermekek oktatási igényeit. A fő cél – biztosítani az állami nyelv kielégítő szintű ismeretét, miközben fenntartani a különböző tantárgyak magas színvonalú oktatását mind az állam, mind az anyanyelveken.

Ukrajna Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma egyetért azzal, hogy a magániskolák számára "Az oktatásról" szóló törvény nem szabályozza a hatályon kívüliséget – összhangban a Keretegyezmény 13. cikkelyével – ezt „A középiskolai oktatásról” szóló törvényben lehet majd megtenni.

Az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium hálás a Velencei Bizottságnak, hogy megkeresését elemzés elkészítésére az ukrán jogszabály megfelelésére a meglévő nemzetközi jogi normáknak  rövid idő alatt feldolgozták, és az ukrán oldal észrevételeit tükrözte a végső következtetés.

Ukrajna kész a továbbiakban is az együttműködésre az Európa Tanács megfelelő szakértői szerveivel  a nemzeti kisebbségeket érintő törvények fejlesztése érdekében. Ezen kívül Ukrajna felszólítja partnereit-szomszédjait a konstruktív párbeszédre.