Magyarországon elkezdődött az 1932-1933-as Ukrajnai Holodomor áldozataira emlékező rendezvénysorozat.

Ez év november 22-én Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége a magyarországi ukrán közösséggel közösen megkoszorúzták a Holodomor áldozatainak emlékművét és gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére.

A rendezvény résztvevői előtt felszólalt Nepop Ljubov, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jurij Kravcsenko, az Országos Ukrán Önkormányzat elnöke és Hortyányi Jaroszlava, az ukrán kisebbség parlamenti szószólója.

A nagykövet beszéde:

„Kedves barátaim,

Ma több millió ukránra emlékezünk, akik az emberiség és Ukrajna történelmének egyik legszörnyűbb bűncselekményének áldozatai. 
85 évvel ezelőtt kezdődött népűnk krónikájának egyik legsötétebb oldala – az 1932-1933-as Holodomor (Éhínség), amikor a Sztálin vezette szovjethatalom kegyetlenül és aljasul éhhalálra ítélt több millió állampolgárunkat.

Egy célja volt – ha nem lehet megtörni az ukránok szabadság iránti törekvését, akkor el kell pusztítani magukat az ukránokat. Aztán elpusztítani az emlékét is egy egész nép ellen elkövetett bűncselekménynek.

De az emléke megmaradt.

Megmaradt azoknak az elbeszélésében, akik túlélték, hogy utódaik ne felejtsék el gyökereiket.

Megmaradt fájdalomként a szívünkben.

És 2013-ban, amikor az ukránok kivonultak a Majdanra, ez felszínre tört, hogy megvédjék saját európai jövőjüket, és ezzel függetlenségüket, hogy ne kerüljenek újra azok elnyomása alá, akik már megpróbálták elvenni anyanyelvünket, átírni történelmünket, tönkre tenni jelenünket és eltörölni jövőnket.

Éppen ezért ma, megemlékezve a Holodomor áldozatairól, szeretnék emlékeztetni a Méltóság és a Szabadság Napjára, amelyet tegnap méltattunk, és megemlékeztünk a Mennyei Század hőseiről.

1932-ben megpróbáltak megtörni bennünket Éhínséggel, 2014-ben – orosz katonai agresszióval Ukrajna ellen.

1932-ben a világ nem tudott a bűncselekményről, amelyet elkövettek, ma tudja. Éppen ezért együtt megállíthatjuk az agresszort és visszaállíthatjuk Ukrajna területi egységét és a békét.

Meggyőződésem, hogy a több millió éhhalált halt ukrán lelke ma figyel minket a Menyországból, és imádkozik Ukrajnáért. 
Nekünk is emlékeznünk kell róluk, hogy ne engedjük meg újra államiságunk elvesztését.

Hálásak vagyunk valamennyi országnak, akik elismerték a Holodomort az ukrán nép genocídiumaként. Ezek között külön köszönöm Magyarországnak, amelynek parlamentje 2003-ban hozott erről határozatot.

Köszönöm mindannyijuknak, hogy ma együtt megemlékezünk a Holodomor áldozatairól. És köszönöm a szolidaritást az orosz agresszió elleni harcban, amely újra arra törekszik, hogy megfosszon bennünket jogunktól a szabadságra.”