1) Számított az ukrán kormány ilyen erős nemzetközi tiltakozásra az oktatási törvény kapcsán? Hogyan jellemezné a magyar kormány megnyilvánulásait a többi érintett partnerhez képest?

Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy figyelembe véve azt, hogy a törvény 7. cikkelye a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatást szabályozza, ezért annak kidolgozásánál konzultációkat folytattak országunk nemzeti kisebbségeinek képviselőivel. A parlamenti megvitatás során a cikkelyben megszövegezésében tett pontosítások nem változtatják meg a törvény végrehajtása keretében tervezett lépések lényegét.

A kiemelt figyelem a törvény 7. cikkelyéhez természetes azon partnereink részéről, akiknek nemzeti kisebbségük van országunkban. Mi mindenkinek felajánlottuk a párbeszédet ebben a kérdésben. Aktív tárgyalásokat folytatunk Romániával. Elmagyaráztuk a törvény értelmezését Görögországnak. Van egy nagyon normális dialógus Lengyelországgal. A részletes információk átadása után pozitívan értékeli  Bulgária is a  nemzeti kisebbségek számára az új törvény által kínált lehetőségeket. Mindenkivel a konstruktív hozzáállásból indulunk ki.

Ugyanilyen párbeszédet javasoltunk Magyarországnak is. Ezt Pavlo Klimkin külügyminiszter is megerősítette, aki éppen ezzel a céllal látogatott el Magyarországra október 12-én.

Mivel a törvény kidolgozása során szakértőink megvizsgálták  a tervezet alkotmányos összeférhetőséget, a nemzetközi jogszabályokat és kötelezettségvállalásainkat, ezért meglepődve fogadtuk azt az érzelmi alapú  megnyilvánulást amit a magyar partnereink részéről tapasztaltunk. Úgy gondoljuk, véget kell vetni a különböző mítoszok terjesztésének a törvényről, és ehhez az szükséges, hogy elkezdjenek tárgyalni a szakértők.  

2) Szijjártó Péter külügyminiszter arra szólította fel a magyar diplomáciát, hogy a kérdés rendezéséig blokkoljanak minden ukrán kezdeményezést, illetve Ukrajnának fontos kérdést a nemzetközi szervezetekben. Milyen kezdeményezések kerülhetnek így veszélybe? Elképzelhetőnek tartja, hogy ez a felszólítás az Oroszországgal szembeni EU-szankciókra is kiterjed?

Természetesen Magyarországnak joga és lehetősége is van blokkolni Ukrajna bizonyos kezdeményezéseit. De mind ez a magyar kisebbség számára is káros lenne.

Szükséges-e a helyzet további kiélezése, amikor lehetőség van a párbeszédre és az együttműködésre? A törvény végrehajtása során figyelembe fogják venni valamennyi nemzeti kisebbség, többek között a magyar kisebbség sajátosságait is, amit már számtalanszor elismételtünk.

Meggyőződésünk, hogy a törvény nem sért meg egyetlen jogi normát sem, a magyar fél viszont jelenleg ebben kételkedik. A Velencei Bizottsághoz fordultunk és javasoltuk, várjuk meg ennek véleményét. A Velencei Bizottság javaslatait figyelembe fogjuk venni. Ez egy konkrét javaslat arra, hogy megoldjuk a kialakult helyzetet. Nem látom akadályát annak, hogy ezt ne támogassuk. Főleg, mivel tegnap a EU külügyminisztereinek Luxemburgi találkozója után Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy az EU megvárja a Velencei Bizottság jelentését, amelynek megküldtük a törvényt szakértői véleményezésre a végrehajtását illetően.

Bízom abban, hogy a magyar fél elfogadja javaslatunkat és visszaállítjuk hagyományosan baráti és partneri együttműködésünket.

Ami az Oroszország elleni szankciókat illeti. Területi integritásunk kérdését semmilyen körülmények között nem lehet megkérdőjelezni. Ez alaptétel. Én még a gondolatát sem tudom elképzelni annak, hogy Magyarország az orosz agresszor oldalára állhatna, és támogatná a szankciók feloldását, amelyet a Krím törvénytelen bekebelezése és Minszki megállapodások végrehajtásának hiánya miatt vezettek be.  Ez nem csak Ukrajna, de egész Európa biztonságának létkérdése. Végezetül, ha ezt a kérdést a Budapest által támogatott ukrajnai magyar kisebbség szemszögéből nézzük, akkor az ukrajnai magyarok, miképpen a többi állampolgár számára is kulcsfontosságú a béke és a területi egység helyreállítása. A több mint 10 ezer áldozat nevei között számtalan magyar is található. Ne feledkezzünk meg a magyar származású honfitársaimról, akik továbbra is védik hazájukat az orosz agresszió ellen.  

3) Irina Herascsenko parlamenti alelnök azt nyilatkozta, "egyes magyar és román küldöttek olyan kijelentéseket tettek, amelyeket akár bújtatott területi követelésnek lehet tekinteni Ukrajnával szemben." Pavlo Klimkin külügyminiszter pedig azt hangsúlyozta budapesti sajtótájékoztatóján, hogy nem helyes más országok területi integritását megkérdőjelezni. Pontosan mit értenek ezalatt? A magyar kormány mivel kérdőjelezi meg Ukrajna területi egységét?

Pavlo Kimkin az Ukrajna Nagykövetsége elé tervezett tüntetéssel kapcsolatos kérdésre válaszolt, amelyre pénteken került sor Budapesten. Kihangsúlyozta, hogy nem maga a demonstráció ellen emeljük fel a szavunkat, mivel az a demokrácia megnyilvánulása. Mi Ukrajnában a demokráciáért saját életünkkel fizetünk, ezért ismerjük annak az árát. De amikor valaki egy másik állam régiójának önrendelkezését követelve demonstrál, akkor ez már más kérdés.   2014-ben hasonló követelések ürügyén indított Oroszország háborút Ukrajna ellen. Ezért érzékenyen érint minket bármely megnyilvánulás, amit területi integritásunk megsértéseként lehet értelmezni. Ez csak Oroszországnak kedvez, aki csak további ürügyeket keres hibrid háborúja kiszélesítésére.

Meggyőződésem, hogy a gyülekezési szabadság és a szólásszabadság nem legalizálja Kárpátalja önrendelkezése érdekében megtartott demonstrációt, a felszólalást  olyan pólóban amelyre az van írva, hogy "Krím törvényesen Oroszországé. Kárpátalja törvény szerint Magyarországé. Önrendelkezést minden elnyomott népnek, akiket Ukrajnába kényszerítenek élni”, és Kárpátalja arra ösztönzése, hogy kövesse Koszovó példáját. Úgy gondolom, hogy ez egyértelműen a tisztelet hiánya Ukrajna területi egységével szemben. Ezt el kell ítélni és megfelelően kell értékelni.  Egyébként sokat mondó az a tény is, hogy a demonstrációról készült videót az orosz hovatartozású weboldal közölte. 

Úgy gondolom, mindenkinek el kellene gondolkodnia azon, hogyan a törvény körül kialakult félreértéseket és az érzelmi vádaskodásokat, megnyilvánulásokat Oroszország kihasználja, a két nép és országaink kárára.

4) Milyen számadatok támasztják alá a magyar nyelven tanuló diákok elégtelen ukrántudását? Nem félő, hogy az első négy osztály elvégzése után a későbbiekben sem fognak olyan szinten megtanulni ukránul, hogy aztán a szaktárgyakat ukrán nyelven elsajátíthassák?

Az elmúlt évben a Beregszászi járás magyar tanítási nyelvű iskoláiban a végzős tanulók 75%  nem adta le a független vizsgát ukrán nyelvből.

Ami az  új oktatási rendszerre való átallást illeti. Ez egy hosszabb folyamat, ezért is ír elő a törvény egy átmeneti időszakot.

Igaza van, hogy az elemi osztályokban az ukrán nyelv mint tantárgy tanulása során olyan szintű tudás elsajátítása szükséges, amely megengedi gyerekek számára a tantárgyak ukrán nyelven történő tanulását az 5. osztálytól. Itt módszertani kérdésről is szó van, óraszámról, amelyeket a kisebbség igényeinek megfelelően kell összeállítani.

Egyeztetni kell arról, hogy hány és pontosan milyen tantárgyakat fognak az 5. osztálytól ukrán nyelven tanulni, melyeket továbbra is magyarul.  Milyen lesz ezeknek az aránya és hogyan fog változni ez az arány. A 7. cikkely bevezetésére egy átmeneti időszakot ír elő a törvény, éppen azért, mert ezeket a kérdéseket át kell beszélni és megoldani. A cél – nem az asszimiláció, nem nehézségek okozása, hanem egy fokozatos, tervszerű folyamat, amelynek végeredménye az anyanyelv megőrzése és ugyanolyan szinten az államnyelv elsajátítása. 

Annak érdekében a pedagógusok szakmai továbbképzéséről (és nem elbocsátásukról), tankönyveken és szótárakon kell gondolkodnunk, ahhoz hogy a létező iskolák hatékonyan tudjanak tevékenykedni (és nem bezárni). Meglepő újra és újra hallani a magyar iskolák bezárásáról és a  tanárok elbocsátásáról az új törvény eredményeként, cáfolatunk ellenére. Ezért még egyszer megerősítem, hogy nincs ilyen szándékunk. Kérem, hogy ezt hallják meg.

5) Miért csak a kommunális, azaz önkormányzati fenntartású intézményekben garantálja az új törvény az anyanyelvi oktatáshoz való jogot? Miért tesz különbséget a törvény a nemzeti kisebbségek és az őshonos népek nyelvhasználati jogai között?

Állami és önkormányzati iskolákról van szó a törvényben, tehát semmilyen diszkriminációról nincs szó. Ami az őshonos népek és nemzeti kisebbségeket illeti, a jogalkotók csak azokat a népeket sorolták az őshonos népek közzé, akiknek nincs saját  államuk Ukrajnán kívül.

6) Az ukrán kormány álláspontja szerint az új törvény miatt nem lesz szükség iskolabezárásra. A törvény szövege viszont az 1-4. osztályú anyanyelvi oktatást csak külön osztályban engedi meg, egy olyan iskolán belül, ahol egyébként az államnyelven oktatnak. A legtöbb magyar iskolában azonban jelenleg csak magyar nyelvű osztályok vannak. Ezeknek ukrán nyelvű osztályt is indítaniuk kell majd a fennmaradáshoz?

Erről szó sincs. Mint Klimkin miniszter is kifejtette, egyetlen kisebbségek nyelvén oktató intézmény sem tervezünk bezárni. Csak az államnyelv ismeretét szeretnénk kiszélesíteni olyan módon, hogy szélesítjük az ukrán nyelven oktatott tantárgyakat, ezzel is elősegítve az államnyelv elsajátítását. De ennek részleteit egy kidolgozás alatt lévő törvény, a középiskolai oktatásról fogja szabályozni. 

7) Vannak adataik a jelenleg magyar nyelven tanító pedagógusok ukrán nyelvtudásának szintjéről? Hogyan lehetséges ilyen rövid idő alatt átképezni a tanárokat?

A törvény elfogadása előtt az oktatási minisztérium felmérte a kisebbségi nyelven oktatást folytató intézmények tanárainak ukrán nyelvtudását, és nagy többségük tanítani is tud államnyelven. A tanárok döntő többsége ukrán tanítási nyelvű egyetemeken szerezték képesítésüket, ezért nem okoz problémát számukra, hogy ukrán nyelven is átadják tudásukat. Ezen kívül az áttérés folyamatos lesz, és az Oktatási Minisztérium már beütemezte a tanárok átképzését-felkészítését, szakszótárak kiadását, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók mindkét nyelven elsajátítsák az ismereteket. 

8) Ki dönti el, mi lesz az a "néhány" tárgy, amelyet felsőbb osztályokban is lehet majd magyarul tanulni?  Milyen szabályozás vonatkozik majd az eddig magyar nyelven oktató felsőoktatási intézményekre?

A középiskolai oktatásról szóló törvény meghatározza majd az ukrán nyelven oktató tantárgyak felső és alsó kerethatárait, az iskolák maguk fognak dönteni  ezek pontos alkalmazásáról a tanterv összeállításánál. Ami a felsőfokú oktatási intézményeket illeti, azokat nem érintik az új jogszabályi változások.

De mindezek már szakmai kérdések.

Éppen azért, hogy megvitassák ezeket és más kérdéseket mélyebben, amelyek már a szakértőkre tartoznak, javasoltuk Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter látogatását október 19-én.

9) Az ukrán alkotmány a nemzeti kisebbségeknek garantálja a jogot, hogy "anyanyelvükön tanuljanak vagy tanulják anyanyelvüket az állami és a kommunális oktatási intézményekben." Az alkotmánybíróság ezt a passzust úgy értelmezte, hogy "az államnyelv mellett az oktatási folyamatban használhatók és tanulhatók a nemzeti kisebbségek nyelvei." Szintén alkotmányos alapelv, hogy az egyszer már biztosított jogok garantáltak és nem eltörölhetők. Ennek fényében nem gondolja, hogy az új törvény sérti az alkotmányt?

Nem vagyok alkotmányjogász, ezért csak az ön által is említett alkotmánybíróság értelmezésére tudok utalni. Nem gondolnám, hogy az alkotmánybíróság az alkotmány szellemével ellentétesen értelmezné az alaptörvényt.

Az új törvénnyel a nemzeti kisebbségek a továbbiakban is ugyanúgy anyanyelven tanulnak, de ezzel egyidejűleg bevezetésre kerülnek az ukrán nyelven oktatandó tantárgyak és garantálva lesz annak megfelelő elsajátítása. Tehát nem jogfosztásról beszélünk hanem az arányok változásáról azzal a céllal, hogy biztosítsuk az önmegvalósításuk lehetőségét az egész ország területén.  

Gyakran hallom azt az érvet: lehet, hogy az ukrajnai magyarok nem akarják tudni az ukrán nyelvet, elég számukra az ami van, és nincs másra szükség, vagyis értelmezésem szerint többre.

Én ezzel egyáltalán nem értek egyet. Amikor a gyerekek iskolába mennek, a többségük nem szeretne tanulni. Sokkal érdekesebb lenne folytatni a játékot. De a szülők tudják, hogy tanulni kell, hogy legyen jövő. A államnak is gondoskodnia kell a fiatal nemzedékről, mint a saját gyerekeikről.  Ne döntsük el helyettük, hol és mit szeretnének tanulni, amikor felnőnek. Csak adjuk meg számukra mindazt, amit megadhatunk – az anyanyelvet és nemzeti identitást egyesítve az államnyelvvel és állampolgársági tudattal. A mai Európában, ahol a történelem annyi nemzetet egyesített, másképpen nem is lehet. A spekulációkat erre a témára Oroszország aktívan terjeszti, aki éppen a honfitársainak védelme ürügyével annektálta a Krímet és kezdte a háborút, amelynek gyakorlóterévé éppen Ukrajna oroszajkú keleti területei váltak.

Ezért álljunk ellen közösen bármilyen spekulációnak és térjünk át a párbeszédre.