Petro Porosenko, Ukrajna elnöke január 30-án megszakította németországi látogatását. Ennek oka - az Oroszország által támogatott fegyveresek a kelet-ukrajnai Avgyiivkát ért támadása, amely január 29-én kezdődött és továbbra is folytatódik.

A fegyveres támadást a minszki megállapodás által betiltott fegyverekkel – nehéztüzérséggel, tankokkal, Grad rendszerű rakéta-sorozatvetőkkel (csak Grad sorozatvetőkkel több mint 200 rakétát lőttek ki az elmúlt három nap ostroma során), a támadások következtében már kilenc ukrán katona vesztette életét, ötvenhatan szereztek súlyos  sebesüléseket. Sajnos, ez a szám nem végleges.

A tüzérségi támadás érte a lakóterületeket és a civil lakosságot is. Teljesen megszűnt az áramellátás Avgyiivka és Jaszinuvata településeken, fűtés, víz és elektromos áram nélkül maradt több mint 400 ezer békés polgári lakos a régióban. Figyelembe véve a zord időjárási körülményeket, valamint a rendszeres tüzérségi támadásokat, a humanitárius helyzet a régióban továbbra is romlik. Ukrajna szerte megkezdődött a humanitárius segítség gyűjtése a régió lakosainak. Ha a biztonsági és humanitárius helyzet továbbra is romlik, nem lehet kizárni a lakosság evakuálásának szükségességét. Ukrajna kezdeményezte a háromoldalú kontaktcsoport sürgős összehívását.

Ez a katonai támadás a Kreml háborús bűncselekményeként minősíthető, amely az 1949-ben elfogadott genfi egyezmény durva megsértése, a tulajdon indokolatlan és széleskörű megsemmisítése, amelyet a katonai helyzet alakulása semmivel sem indokolt.

Nyilvánvaló, hogy a Donbasz jelenlegi eszkalációja azt bizonyítja, hogy az Orosz Föderáció továbbra is nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja kötelezettségeit a minszki megállapodások teljesítésében, mivel a célja megakadályozni bármely előrelépést a stabilitás elérésében, a biztonsági és humanitárius helyzet javulása terén.  

Az agresszió kezdete óta majdnem 10 000 ember vesztette el az életét Kelet-Ukrajnában. Csak az idei évben 33 ukrán katona eset el a harcokban. Több mint 110 ember van fogságban, majdnem 500 nyilvánítottak eltűntnek. Legalább 17 ukrán politikai fogoly van Oroszországban, és legalább 27 ukrán állampolgárt ítéltek el koncepciós perekben vagy egyszerűen börtönöztek be politikai tevékenységükért az ideiglenesen bekebelezett Krími félszigeten.

Ezek nem csak egyszerű statisztikai számok. Minden egyes szám mögött emberi tragédia húzódik meg. Tragédia, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió okozott. Az az agresszió, amely sajnálatosan tovább folytatódik. Ezen agresszió egyetlen politikai ellenszere a nemzetközi közösség, az EU és más partnerek részéről, az Oroszország fölötti szankciós nyomásgyakorlás, a minszki megállapodások teljes végrehajtása érdekében. Sőt, az utolsó fejleményeket figyelembe véve szükséges a nemzetközi nyomásgyakorlás további fokozása.

Számomra Európa olyan emberek közössége, amelyben a legnagyobb érték az ember és annak a szabadsága. Egy szövetség, amely a jog iránti feltétel nélküli tiszteleten alapszik, a nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségén, az egymással szembeni agresszió kizárásán. Ma mindannyiunknak közösen meg kell adni a választ erre a kérdésre, így marad-e ez a továbbiakban is. Erre a kérdésre adott választól nem csak Ukrajna sorsa függ. Ettől a választól függ az is, milyen lesz a holnapi Európa. A kérdésre adott válasz érinti a transzatlanti partnerséget és az egész civilizált világ jövőjét is.

A válaszon gondolkozva ne feledkezzünk meg azokról az ukrán fiatalokról, akik életüket vesztették az orosz agresszió következtében, és akik csak néhány nappal ezelőtt arról álmodoztak, hogy felszabadítják országukat, visszatérnek a békés élethez és beteljesitik álmaikat, felépítik a boldog jövőt a szabad és független Ukrajnában. Ezek az igazi visszafordíthatatlan elveszett lehetőségek, amelyeket nem lehet sem pénzzel, sem más emberi mértékkel mérni.

Ne feledkezzünk meg Avgyiivkáról, amely most az agresszor támadása alatt van, és amelyben most is 16  ezer békés lakos, beleértve 2000 gyerek tartózkodik. 

Ezekre az emberekre emlékezve ne felejtsük el, hogy közösen megállíthatjuk az orosz agressziót, és ezzel együtt megőrizhetjük a szabad demokratikus világot is. A válasz tőlünk függ, és mindenkit érint. Ezt közösen kell megadni. Cselekednünk kell.

A Kelet-Ukrajna biztonsági helyzete további romlása miatt Ukrajna támogatásért fordul a nemzetközi partnerekhez és számit erre a támogatásra.

Ugyanúgy számítunk ebben a kérdésben Magyarországra, a Magyar Nép támogatására!