Kijev a krími kivonulásról tárgyalna Moszkvával

Danilo Lubkivszkij külügyminiszter helyettes a párbeszéd lehetőségéről, a föderalizáció kérdéséről és a kisebbségekről

2014.04.14

Nem számít gázháborúra Danilo Lubkivszkij ukrán külügyminiszter helyettes, aki mindenképpen átgondolandónak tartja országa energiapolitikáját, s szakítana az orosz függőséggel. Kijev ugyanis szavai szerint nem kér a kiszámíthatatlanságból, az állandó zsarolásból, a kriminális machinációkból. Az ukrán diplomácia helyettes vezetője a napokban Budapestre látogatva beszélt partnereivel a reverse gázszállítás lehetőségeiről, s tájékoztatta meghívóit arról is, miként látja Kijev a régióban jelenleg kialakult helyzetet. Erről kérdeztük mi is Danilo Lubkivszkijt.

Stier Gábor

-         A helyzet Ukrajnán belül és Ukrajna körül is meglehetősen feszült. Miként tervezi Kijev feloldani ezt a feszültséget?

-         A helyzet nem egyszerűen feszült, hanem háborús. Ukrajnát ugyanis a Krímben agresszió érte Oroszország részéről. Úgy látjuk, hogy a Krími Autonóm Köztársaságban a fegyverek árnyékában egy szűk, bűnözői háttérrel bíró csoport a hatalmat megszerezve fordulatot hajtott végre, és így került sor a megszállás közepette a referendumra.

-         Már megbocsásson, de hasonló vélemények hangzanak el a másik oldalról a kijevi hatalomátvétellel kapcsolatosan…

-         Elnézést, de a különbség óriási, s nem hasonlítanám egymáshoz e két eseményt. Kijevben a Majdanon történtek és az államfő gyáva elmenekülése után minden alkotmányos és demokratikus feltételt figyelembe vevő döntést hozott a parlament…

-         … jegyezzük azért meg, hogy fegyverek árnyékában, hiszen az utcán a szélsőséges Pravij Szektor (Jobboldali Szektor) tagjai grasszáltak felfegyverkezve…

-         … de nem a parlamentben, ezért nem tartom elfogadhatónak az összehasonlítást. Főként úgy, hogy az utcán előtte békés emberek haltak meg. A Krímben viszont puccsot hajtottak végre, majd a fegyverek árnyékában, megfigyelők nélkül tartott népszavazáson zajlott a terület elszakítása.

-         Az EBESZ megfigyelőit meghívták, de nem mentek el. Miért?

-         A Krímben a kriminális orosz tőke által finanszírozott ultrajobboldali, a második világháború utáni rendet megkérdőjelező fasiszta szervezetek képviselői voltak jelen megfigyelőként. Ez a referendum tehát törvénytelen, a történtek a 19. századot idézik, sérti a nemzetközi jogot, így mozgósítottuk a nemzetközi közvéleményt, amely kiállt mellettünk. Támogat bennünket Magyarország is, amelyet nagyon köszönünk. Nem véletlen, hogy új tisztségemben az első külföldi utam ide vezetett.

-         Egyre inkább elkerülhetetlenné válnak azonban a tárgyalások Moszkvával. Lát erre esélyt?

-         Természetesen. Mi rögtön párbeszédet ajánlottunk Moszkvának. Választ nem kaptunk, ehelyett a határon felvonult az orosz hadsereg. A helyzet feszült. Nem értjük, mit akar Moszkva? Bevonulni Európába?

-         Na, azért ne essünk túlzásokba!

-         Miért?! A helyzet kiszámíthatatlan. Mindenre gondolnunk kell! Ezért javasoltuk a tárgyalásokat, hiszen beszélnünk kell, s végre ezt elfogadta Oroszország is.

-         S mit vár az e heti négyoldalú tárgyalásoktól?

-         Azt javasoljuk, hogy tegyünk meg mindent a helyzet normalizálására. Oroszország vonja vissza a csapatait a határról, s vonuljon ki a Krímből, hagyja abba nemzetközi jog megsértését. Magyarázatot várunk arra is, hogy miért a látványos mobilizáció.

-         Moszkvának szintén vannak kérdései, s a régió stabilizálása elképzelhetetlen a felek kompromisszumkészsége nélkül. Mit hajlandó Kijev elfogadni illetve megfontolni az orosz rendezési tervből? Tabunak számít-e például számára az ország föderális átalakulása?

-         Vegyünk egy elméleti helyzetet. Tegyük fel, hogy N. nevű ország elfoglalja G. egy részét, s utána még azt ajánlja, hogy az ő elképzelései, normái szerint rendezzék be az országot, s az ő nyelvén is beszéljenek. Olyan kérdésekről nem fogunk tárgyalni, amelyek Ukrajna szuverén jogát képezik. Ezekhez Moszkvának semmi köze! Ki vehetné például rá Magyarországot arra, hogy lépjen be például az ASEAN-ba, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségébe? Sem Ukrajna külpolitikája, sem pedig belső dolgai sem lehetnek alku tárgyai.

-         S mi a helyzet a föderalizációval?

-         Mi értelme a föderális berendezkedésnek a jelen helyzetben? A korrupt központi hatalmat megszorozni 25-tel? Ennek nem sok értelme van! Így aztán úgy gondoljuk, hogy nem a formán, hanem tartalmon kell változtatni. Ez pedig a decentralizációt, az önkormányzatiság erősítését jelenti. Úgy, ahogy ez Európában működik. Megbízható, stabil, szabad országot építünk, olyat, amelyben a nemzeti kisebbségeknek is helyük van.

-         Örülök, hogy ezt megemlítette, mert a kisebbségi nyelvtörvény eltörlésének kísérletével az ukrán hatalom nemcsak Oroszország, de mások, köztük Magyarország elégedetlenségét is kiváltotta. Az sem tűnik túlságosan megnyugtatónak, hogy az új törvényt kidolgozó bizottságot a szélsőjobboldali, rasszista Szvoboda politikusa vezeti. Nem gondolja, hogy e kényes kérdés ilyen megközelítése meglehetősen provokatív?

-         Először is, ez a törvény végül nem lépett hatályba. Kijev álláspontja, hogy a parlamentben mindenhol érzelmektől sem mindig mentes viták dúlnak. Ami pedig a nyelvörvényt illeti, azt nem lehet elkapkodni. E kérdésben a hatalom bölcsen és toleránsan, az európai normákat figyelembe véve kíván eljárni. a kisebbségek jogai nem sérülhetnek. De azt is meg kell érteni, hogy a világon rajtunk kívül senki sem védi meg az ukrán nyelvet, amelyet évszázadokon át háttérbe szorítottak. Így akarták ugyanis egyesek elvenni egy nemzet jövőjét. S azt is látni kell, hogy a fals alapokon épülő úgynevezett orosz világ megpróbál bennünket összeveszíteni más nemzetekkel.

-         Az Ön által felvázolt elvekkel egyetértek, ám azzal is tisztában vagyok, hogy a Szvoboda ezt nem így látja. A párt megnyilatkozásai, a magyar emlékművek folyamatos meggyalázása legalábbis nem erről árulkodnak…

-         Az általam mondottakkal egyetért a Szvoboda is, amely demokratikus elveken alapuló normális jobboldali párt…

-         …pontosítsunk, szélsőjobboldali párt, amelyhez hasonló egyébként a magyar parlamentben is van…

-         Nem nagyon szólnék bele belpolitikai kérdésekbe, de nem értek egyet a régi sztereotípiákon alapuló véleményével.

-         Beszéljünk az új ukrán külpolitikáról, hiszen több jelből ítélhetően Kijev feladta külpolitikája eddigi többvektorúságát. A keleti irány erősen meggyengült. Egyetért ezzel?

-         A világban nincs egyetlen olyan ország sem, amelynek külpolitikája statikus, egyirányú lenne. Mindenek előtt szögezzük azonban le, hogy Ukrajna stratégiai választása az európai integráció. Ukrajna ugyanis az európai civilizáció elszakíthatatlan része. Ahogy több európai filozófus is fogalmazott, Kijevben dobog Európa szíve.  S ez a szív most komoly veszélynek, az orosz imperializmus agressziójának van kitéve.

-         Nem gondolja, hogy hosszú távon Európa számára egy Oroszországgal kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápoló Ukrajna az értékes partner?

-         Dehogynem. Éppen ezért törekszünk az átlátható, normális kapcsolatokra Oroszországgal. Nem kérünk az úgynevezett orosz világból, de nem fordítunk hátat Oroszországnak. Két szuverén országról van szó, s mi baráti viszonyra törekszünk.

-         Az európai integrációt említette, de ugye tisztában van azzal, hogy ezt Ukrajna keleti része is támogatja.

-         Ez így van, az ukránok többsége kiáll emellett.

-         Az uniós tagsággal kapcsolatban azonban túlságosan sok hamis mítosz él az ukrán társadalomban. Ez ugyanis még messze, nagyon messze van. Egyetért ezzel?

-         Ez a stratégiai cél, Ukrajna azonban egyelőre csak a társult tagság fázisában van, s a tagságig még rengeteg a megoldandó feladat, mind jogi, mind gazdasági, mind pedig politikai téren.

,