Kijev célja az európai csatlakozás
- 2014. április 4., péntek
Muska: A nyelvtörvény még csak tervezet, meg kell tartani a magyarok jogait
Ukrajna sose mond le a Krímről, de tisztában van a realitásokkal is – mondta lapunknak Jurij Muska, Ukrajna nagykövete. A diplomata hangsúlyozta, Kijev végképp a nyugati integráció útját választotta, s tudják, hogy az IMF által nyújtott hitel komoly megszorításokkal jár együtt.
Jurij Muska ukrán nagykövet szerint Kijevben ismerik az IMF-hitel árát (Fotó: MH)
– A világ de facto elfogadta, hogy a Krím Oroszország része lett. Mit tehet most az új kijevi vezetés?
– Az, hogy a Krím körül jelenleg nyugodtabb a helyzet, nem azt jelenti, hogy lemondtunk volna róla. A Krímet Ukrajna elidegeníthetetlen részének tekintjük. Nem mondunk le az emberekről sem, például azoknak, akik megtartják ukrán állampolgárságukat, továbbra is folyósítjuk a nyugdíjakat, a középiskolások kedvezményesen felvételizhetnek a „kontinentális Ukrajna” egyetemeire, főiskoláira. De bízunk abban, hogy a szankciók is hatással lesznek Moszkvára, lehet diplomáciai megoldás.
– Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy az orosz vezetés inkább csak mosolyog a nyugati szankciókon.
– Nyilván senki sem akar háborúzni Oroszországgal. Azonban én úgy gondolom, a szankcióknak máris van hatásuk. A rubel árfolyama esik, és számos orosz nagycég tőzsdei árfolyama is zuhant.
– Ami azért felemás dolog, hiszen ezen cégek részvényeinek egy része nyugati multinacionális vállalatok kezében van.
– Igen, a gazdasági szankciók kérdése ezért nehéz. Mi mindenesetre függetlenedni fogunk az orosz energiahordozóktól, azonban az amerikai palagáz vagy éppen az észak-afrikai gáz bevonásához még évek kellenek. De egyelőre az energetikai kérdésekről mindenképpen tárgyalnunk kell Moszkvával. Sajnos azonban erre Oroszország nem nyitott, mindössze egy rövid külügyminiszteri találkozóra került sor.
– A hét elején találkozott John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, és úgy tűnt, enyhült a hangnem. Washington elvben még azt sem ellenezte, hogy Ukrajna föderatív formában működjön tovább. Nem zavarja önöket, hogy a „fejük fölött egyezkednek”?
– Mint említettem, Moszkva egyelőre elzárkózik a kétoldalú tárgyalásoktól. Az Egyesült Államok tehát bizonyos értelemben közvetít. Azonban az új államszerkezetről mi döntünk. Márpedig a kormány szerint a föderatív szerkezet elfogadhatatlan. Ugyanakkor a helyi önkormányzatoknak többletjogokat akar adni Kijev.
– Ez vonatkozik a kárpátaljai magyarokra is? A nyelvtörvényt ugyan végül nem törölték el, de az új tervezetben a korábbi tíz százalék helyett már harminc százalék az a „nemzetiségi küszöb”, amely fölött nyelvhasználati jogot adnának.
– Nézze, ez egyelőre csak egy tervezet, amely változni fog. Mi is tudjuk, hogy Kárpátalján ez a határ néhány községet leszámítva lényegében kizárja, hogy hivatalos legyen a magyar nyelv. Szerintem egyébként ott is meg kellene adni ezt a kedvezményt, ahol akár csak tíz magyar lakik.
– A következő kérdés, ami aggodalommal tölti el nemcsak a magyar vezetést, hanem Brüsszelt is, az a Majdanon feltűnt, gyakorta rasszista és kisebbségellenes fegyveres szabadcsapatok önkényeskedése.
– Az ukrán belügyminiszter már utasítást adott az illegális fegyverek beszolgáltatására. Nem tagadom, még az elmúlt napokban is voltak lövöldözések, azonban sokszor egyszerű bűnözök cselekedtek „politikai álca” alatt. De így vagy úgy, rendet fogunk teremteni.
– A Majdan tüntetői az európai integrációban a jobb élet reményét látták. Most a hitel fejében a valutaalap feltételeit is el kell fogadniuk.
– Mi is tudjuk, hogy mivel jár együtt az IMF segítsége. Komoly megszorítások lesznek, emelkedik – még ha éves 40-40 százalékos ütemezésben – a gáz ára is. Ugyanakkor nincs más lehetőségünk, a ránk hagyott gazdasági helyzetből csak strukturális változtatásokkal tudunk kimenekülni. Nehéz lesz, de nincs más választásunk.
– S nem tartanak egy új Majdantól? Hiszen az unióval ugyan aláírták a társulási együttműködést, azonban abban nemcsak a gazdasági kérdésekről nincs érdemben szó, de fel sem merül a vízummentesség.
– A gazdasági kérdések tisztázására idő kell, de az EU addig is egyoldalúan kereskedelmi könnyítéseket vezet be az ukrán termékek számára. A vízumkérdést azonban valóban minél előbb meg kell oldani, hogy az emberek érezzék, volt értelme a választásuknak. Véleményem szerint rövid idő belül ez a kérdés megoldódik.
– Mint diplomatát nem kérdezzük az elnökválasztás esélyeiről, de az biztosnak látszik, hogy EU-barát politikus kerül az államfői székbe.
– Igen, Ukrajna meggyőződésem szerint egyértelműen az európai csatlakozás útjára lépett. A NATO most nincs napirenden, de a cél az uniós tagság. Ez hosszú út lesz, de a választásunk egyértelmű – miközben természetesen szorosan együttműködünk Oroszországgal, Belorusszal –, Ukrajna a Nyugat része.
Elnökválasztás május 25-én
A Magyarországon élő ukrán állampolgárok a budapesti nagykövetségen, illetve a nyíregyházi főkonzulátuson adhatják le voksaikat a májusi elnökválasztásra, de előtte érdemes tájékozódniuk – legkésőbb május 19-ig –, hogy rajta vannak-e a választói névjegyzéken. Az ehhez szükséges összes információ megtalálható a nagykövetség honlapján. Az előre hozott elnökválasztáson negyvenhatan akarnak indulni az államfői székért, de közülük csak nyolcan pártok jelöltjei. A jelöltállítás másik nagy meglepetése Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetőjének visszalépése volt a magát jelölő Petro Porosenko politikus-üzletember javára, aki pillanatnyilag vezeti is a népszerűségi listákat.