Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége

Kijev 14:07

Politikai kapcsolatok Az Ukrajna és Magyarország

Az Ukrajna és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok története

Az újkori ukrán kétoldalú diplomácia története Magyarországtól veszi kezdetét. Az elmúlt időben, ami gyakorlatilag húsz év, az ukrán-magyar diplomáciában voltak időszakok, amikor aktívan együttműködtünk, és volt, amikor jelentősen csökkent a politikai párbeszéd. De eközben mindig megmaradt az érdeklődés egymás iránt, az akarat építeni a kölcsönösen hasznos jószomszédi viszonyokat.

Magyarország fontosnak tartja a jó kapcsolatokat a szomszédos országokkal. És ez teljesen természetes, mert a határmenti országok képezik a legközelebbi külpolitikai környezetet, és közvetlenül a sikeres együttműködésüktől függ a béke és a stabilitás bármelyik ország határmentén, az ország progresszív belső fejlődése és a külvilággal való akadálytalan és sokféle kapcsolat. Ukrajnának a függetlenség első pillanataitól nagyon fontos volt, hogy baráti, jószomszédi viszonyokba kerüljön minden határmenti országgal kivétel nélkül. Abban az időben az ilyen jellegű együttműködéshez a magyarok voltak felkészülve a legjobban.

Erre a következő tényezők hatottak.

Magyarország hosszú időn át szenvedett keleti szomszédjától. Ezért, amikor megjelent a remény, hogy a keleti határon a birodalmat felváltja Ukrajna, egy olyan ország, amely a demokratikus, Európa iránti fejlődési utat választja, akkor, természetesen, Magyarország mindent megtett azért, hogy a remény valója váljon. A magyar politikusok, és lakosság érti, hogy a modern Európa helyzetében nincs értelme abban reménykedni, hogy Magyarország visszakapja azokat a területeket, amelyeket a Trianoni békeszerződés aláírása után vesztett el. Ezért a magyar nemzet egyesülésének csak egy módja van – a nyelvi, kulturológiai egyesülés, amelynek alapja a néphagyományok megőrzése. Ezért Ukrajnát, amelynek területén közel 160 ezer magyar él, olyan országnak jelölték ki, ahol a legkedvezőbb feltételek vannak a magyarok szellemi egyesülésére. Nem véletlenül pont Ukrajnával írták alá a magyarok a Nemzeti Kisebbségek Jogai Biztosításáról szóló Nyilatkozatot és megalapították az Ukrán-Magyar Vegyes Bizottságot, amely a nemzeti kisebbségek jogai biztosításával foglalkozik és a mai napig is sikeresen, működik.

Mint Ukrajna, Magyarország is posztszocialista ország, mind kettő fő céljuknak a piacgazdálkodás elvein működő demokratikus társadalom felépítését tűzték ki. Természetesen, a közös cél jó alapja az együttműködésnek.

Mind két ország bejelentette az európai és euróatlanti struktúrákba való integrációs szándékait. Magyarország ezeket a szándékokat megvalósította, és rendszeresen segítséget nyújt Ukrajnának az Európai és Euróatlanti térség iránti törekvéseiben.

Geopolitikai tényező. A szomszédos Ukrajna és Magyarország a Közép- és Kelet- Európa régiói országaihoz tartoznak. A biztonság terén szorosan összekötik közös érdekeik a szó széles értelmében – a haditól az ökológiáig. Mind két ország gazdasági fejlődésében jelentős szerepet játszik a bekapcsolódás az európai közlekedési folyosók hálózatába (gépkocsipályák, vasutak és víziutak).

A szocialista korszakban a két ország gazdaságai eléggé összefüggtek. És hiába orientálódott át a KGST feloszlása után Magyarország az európai országokkal való gazdasági együttműködésre, Ukrajna továbbra is megmaradt a magyarok számára vonzó partnerként. Hagyományosan fejlődik a határmenti területek együttműködése.

A két ország történelmében nem voltak konfliktusok és vitás kérdések. Jelenleg is elég felhőtlenül fejlődnek a kapcsolatok.

A bonyolult nemzetközi kérdésekben Ukrajna és Magyarország álláspontja gyakorlatilag azonos vagy hasonló. Ez lehetőséget ad a két ország külpolitikai intézményeinek egységes álláspontot kialakítani mind a nemzetközi, úgy a regionális szervezetekben is.

Ezeknek meg más tényezőknek, a két ország közös megfontolt, koordinált és célirányos külpolitikai cselekedeteinek köszönhetően Ukrajnának és Magyarországnak a 90-es évek során sikerült megteremteni a kölcsönösen hasznos partnerség és jószomszédi viszonyok egységes rendszerének az alapját. Ez a rendszer felöleli az ukrán-magyar együttműködés egészét kivétel nélkül minden terén, és megvalósítására kidolgoztak egy hatékony mechanizmust, amely koordinálja a két orrság tevékenységét mind kétoldali, úgy nemzetközi szinten is.        

Az ukrán-magyar kapcsolatok újkori történelmének kialakulása a nemzetközi kapcsolatok rendszerének jelentős átépítésével kapcsolatos, amelynek meghatározó geostratégiai tényezője lett a Szovjetunió szétesése. Általában a két ország közötti kapcsolatok alakulása és fejlődése mindig azon feladatok összeégésén múlt, amelyeket egy bizonyos időszakban az élet Ukrajna és Magyarország elé állított. Ezen kritériumok alapján az ukrán-magyar viszonyok fejlődésének modern történelmében a következő periódusokat lehet meghatározni.

Az első: 1989. közepe – 1992. március 24. Ez azzal volt kapcsolatban, hogy Magyarországot nagyon érdekelte Ukrajna állami szuverenitásának megszerzése. Az ukrán-magyar kapcsolatok kialakulásának története 1989. végétől veszi kezdetét, amikor Magyarországra megérkezett egy ukrán küldöttség J.Olenenkóval, az USZSZK művelődési miniszterének az élén. A látogatás során a mai Ukrajna történelmében először írtak alá a két ország közötti együttműködésről szóló jegyzőkönyvet a művelődés terén.

1990. augusztusában Budapestre érkezett az Ukrajnai Külügyminisztérium küldöttsége A.M.Zlenkóval az élén. Az ukrán küldöttséget Magyarországon magas szinten fogadták. A küldöttséget Göncz Árpád Államelnök, Antal József Miniszterelnök, Jeszenszki Géza Külpolitikai miniszter fogadta. A magyarok már akkor bebizonyították, hogy támogatják Ukrajna törekvéseit a függetlenségre és szuverenitásra és minden nemű segítséget készek megadni ezen a téren.

1990. szeptemberében Ukrajnában hivatalos látogatást tett Göncz Árpád, Magyarország elnöke. A szomszédos ország elnökének ez célirányos látogatása volt Ukrajnába. A tárgyalások az ukrán vezetőséggel és képviselőivel baráti konstruktív légkörben zajlottak.

Az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokat jelentősen előre vitte L.M.Kravcsuk, az USZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökének látogatása Magyarországra (1991.május 30. – június 01. között), amelynek során kilenc kétoldalú dokumentum volt aláírva, és amelyek az ukrán-magyar együttműködés tárgyalási és jogi alapjaként szolgáltak. Többek között ide tartoznak az Ukrajna és Magyar Köztársaság közötti viszonyok alapjairól szóló Nyilatkozat, a Konzuli konvenció, a Nemzeti Kisebbségek Jogai Biztosításával Kapcsolatos Együttműködési elvekről szóló Nyilatkozat. Az első két dokumentum de-jure elismerte Ukrajnát mint független államot.

Az Ukrán Legfelsőbb Tanácsa elnökének első látogatását a mai Ukrajna történelmében hosszú tárgyalási folyamat előzte meg. Az ukrán oldalról a küldöttséget B.I.Taraszyuk vezette, aki abban az időben a Külügyminisztérium Politikai Elemzési és Tervezési Főosztályának a vezetője volt,  a magyar oldalról – Monori István, aki annak a területi főosztálynak volt a vezetője, amely az SZSZKSZ-el való együttműködéssel foglalkozott. A probléma a következőben rejlett: az USZSZK-nak az Alkotmányának megfelelően joga volt külpolitikai tevékenységet folytatni, de a szuverén állam legtöbb jelképével nem rendelkezett, vagyis nem volt nemzetközileg elismert határa, állampolgársága, saját útlevele, diplomáciai képviselete, katonasága stb. Ez a tény nagyon megnehezítette a tárgyalások folyamatát, különösen akkor, amikor szó volt a Konzuli konvencióról és az Ukrajna és Magyar Köztársaság Közötti Viszonyok Alapjairól szóló Nyilatkozatról.

A magas rangú ukrán küldöttség Magyarországi látogatásának ténye, tárgyalások az Elnökkel, Miniszterelnökkel, a Parlament Elnökével, az aláírt dokumentumok bebizonyították azt, hogy a magyarok de-fakto elismerték országunk függetlenségét még akkor, amikor az a Szovjetunióhoz tartozott.

1991. december elején egy olyan esemény történt, amely meghatározó lett a fiatal ukrán diplomácia számára. Rögtön az Országos népszavazás eredményei kihirdetése után Budapest hivatalos diplomáciai kapcsolatot létesít Ukrajnával, és december 06-án Kijevbe látogatott a Magyar Köztársaság küldöttsége Antal József Miniszterelnökkel az élen. Ünnepélyes körülmények között a Mariinszkij kastélyban aláírták a Jósszomszédság és Együttműködés Alapjairól szóló Szerződést (1991.12.06 – aláírták, 1992.07.01. – ratifikálta az ukrán fél, 1993.05.11 –  a magyar, 1993.06.16. – a felek ratifikációs okmányokat cseréltek). Ez volt az első ilyen színtű dokumentum, amit Ukrajna aláírt. Ugyan azon a napon Kijevben megnyitották a Magyarországi nagykövetséget, ami szintén első volt a külföldi diplomáciai követségek közül.

Visszatérve az alapszerződéshez, meg kell említeni, hogy ebben a dokumentumban egy nagyon fontos tézist rögzítettek arról, hogy «..a Feleknek nincsenek és a jövőben sem lesznek területi igényei egymáshoz». A következőkben pont ezt a részét a Szerződésnek három napig tárgyalták a Magyar Köztársaság Parlamentjében. A nagy ellenkezés ellenére, első sorban a Független Kisgazda Párt részéről, a parlament jóváhagyta ezt az okmányt.

A vitának a lényege az volt, hogy ez a pont, az opponensek véleménye szerint, örökre megfosztotta a magyarokat a reménytől, hogy valaha is visszakapják azokat a területeket, amelyek hozzájuk tartoztak a Trianoni Békeszerződés megkötése előtt. A jobboldali pártokat különösen az idegesítette, miszerint a Szerződésbe beírták, hogy «a jövőben sem lesznek», fő elvük az volt, hogy a nemzetközi-jogi dokumentumokban nincs jövő idő. De a képviselők józan eszének köszönhetően a szerződés utjára volt bocsátva.

E mellet megjegyezzük, hogy a magas rangú magyar küldöttség látogatása, az aláírt dokumentumok jó feltételeket biztosítottak az ukrán-magyar kapcsolatok további fejlődéséhez, de mind ez kevés reményt adott az együttműködés aktivizálására, mert Budapesten még nem volt Ukrajnai nagykövetség, nem voltak ukrán diplomaták. Ezért, Kijev 1992. januárjában kinevezi Ukrajna ideiglenes Ügyvivőjét Magyarországon. 1992. március 24-én ünnepélyesen megnyitották Ukrajna nagykövetségét Magyarországon, amely az első ukrán diplomáciai képviselet lett külföldön. Tíz év múlva a köszöntő táviratában a Nagykövetség munkatársainak Leonyid Kucsma, Ukrajna Elnöke a következőket írta: «Tiszta szívből köszöntöm önökét az ukrán diplomácia számára jelentős jubileum alkalmából – a független Ukrajna első külföldi Nagykövetsége megnyitásának 10—ik évfordulója alkalmából. Biztos vagyok abban, hogy az Ukrajna nemzeti érdekei biztosításának nagy tapasztalattal rendelkező követség továbbra is méltón képviseli országunkat a nemzetközi élet küzdőterén».

A második szakasz 1992. áprilisától 1999. márciusáig tartott. Rá jellemző az ukrán-magyar kapcsolatok dinamikus fejlődése az élet minden terén, ezek a kapcsolatok új tartalommal telítődtek. Ennek az időszaknak a vége Magyarország csatlakozásával a NATO-hoz és a Közép- és Kelet-Európában új geopolitikai helyzet kialakulásával kapcsolatos.

A 90-es években az ukrán-magyar kapcsolatok politikai téren elég aktívan fejlődtek. 1993. februárjában Leonyid Kravcsuk Ukrajna Elnöke hivatalos látogatást tett Magyarországra, ami közben egy új egyezménycsomag volt aláírva, és amelyben meghatározták a két ország közötti együttműködés fejlesztésének főbb irányait. Többek között, megállapodások születtek a gazdasági, tudományos-műszaki és termelési együttműködésről, az állampolgárok állami határon való átadásáról-fogadásáról, a határátkelőkról, az egyszerűsített határátlépésről azon személyek számára, amelyek a határmenti területeken élnek.

1995. május 18-19-én hivatalos látogatást tett Ukrajnára Horn Gyula Magyarország Miniszterelnöke. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság Elnöke 1996. november 14-16-án hivatalos látogatást tett Ukrajnára. 1997. november 11-12-én V.P.Pusztovojtenko Ukrajna Miniszterelnöke hivatalos látogatást tett Magyarországra, amelynek során meghatározták a további politikai és gazdasági együttműködés terveit Ukrajna és Magyarország között. Leonyid Kucsma Ukrajna Elnöke 1998. október 27-28-án hivatalos látogatásra, Magyarországra érkezett.

Rendszeresek voltak a parlament közötti kapcsolatok is. 1994. szeptemberében, amikor Magyarországon tartózkodott Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége O.O.Moroz vezetésével, aláírták az Együttműködési Megállapodást Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa és a Magyar Köztársaság Parlamentje között. Ennek a megállapodásnak köszönhetően a kapcsolatok Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa és a Magyar Köztársaság Parlamentje között rendszeressé váltak. Mindkét parlamentbe megfelelő «Ukrajna – Magyarország» és «Magyarország – Ukrajna» képviselői csoportok, nemzeti kisebbségek jogainak védelmével, gazdasági együttműködéssel foglalkozó ukrán-magyar parlamenti csoportok alakultak. Állandó alapon cserét folytattak a törvények szövegeivel, a magyar fél pedig számítástechnikai berendezéssel ajándékozta meg a Legfelsőbb Tanácsot.

A második szakaszban eredményesen fejlődtek a Külpolitikai Minisztériumok kapcsolatai is. 1991. szeptemberében aláírták a Külügyminisztériumok közötti Konzultációkról szóló Jegyzőkönyvet. Ez a dokumentum stabil alapot biztosított a két ország külpolitikai intézményeinek együttműködéséhez. Évente látogatnak egymáshoz miniszterek, miniszterhelyettesek, főosztályvezetők. Úgy a második szakasz utolsó éveiben a látogatások krónikája a következőképen alakult. 1998. április 27-én B.I.Taraszyuk Ukrajna Külügyminisztere munkalátogatásra érkezett Magyarországra. Jellemző, hogy tisztségbe lépése után ez volt a miniszter első külföldi látogatása. 1998. október 12-én munkalátogatást tett Ukrajnába Martonyi János Magyar Köztársaság Külügyminisztere.

Az ukrán-magyar együttműködés harmadik szakasza 1999. márciusában kezdődött és 2004. májusáig tartott. Kezdetét a Magyarország NATO-hoz való csatlakozásától veszi, a befejezése pedig az ország Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatos. Jellemző rá elsősorban a magyarok próbálkozása megvizsgálni az ukrán-magyar kapcsolatokat a NATO-ban  való tagság és a jövőbeli uniós tagság szempontjából.

1999-ben az ukrán-magyar kapcsolatok a politikai szférában valamivel lassabban fejlődtek az előző évekhez viszonyítva. 1999. május 14-15-án Magyarország Elnöke részt vett a Közép-Európai országok vezetőinek hatodik nem formális találkozóján Lembergben, miközben a magyar elnök beszélgetést és eszmecserét folytatott L.D.Kucsma Ukrajna elnökével. 1999. szeptember 10-11-én Jaltában Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnöke részt vett a nemzetközi konferencia munkájában, amelyet a következő témának szenteltek: «Balti-Fekete-tengeri együttműködés: a XXI század integrált Európájába elválasztó vonalak nélkül».

2000. február 25-26-án hivatalos látogatást tett Ukrajnába Magyarország Miniszterelnöke Orbán Viktor, akit L.D. Kucsma Ukrajna Elnöke fogadott. A Viktor Juscsenko Miniszterelnökkel folytatott tárgyalások során szó volt a kereskedelmi-gazdasági együttműködésről a két ország között. Megállapodtak az kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdéseivel foglalkozó Ukrán-Magyar Vegyes Bizottság munkájának aktivizálásáról, az üzletemberek találkozóiról.

2001. április 09-én munkatalálkozót tartottak Ukrajna és Magyarország Miniszterelnökei Ungváron a márciusban Kárpátalján történt árvíz által okozott károk megismertetése céljából. Figyelembe véve, hogy az árvizekkel hatékony eljárások segítségével kell küzdeni, a találkozó eredményei alapján Közös Nyilatkozatot és Jegyzőkönyvet írták alá.

A.Kinah Ukrajna Miniszterelnöke 2001. augusztusában hivatalos látogatást tett. Budapesten 2002. februárjában Ukrajnába hivatalos látogatással érkezett Mádl Ferenc Magyarország Elnöke. A Leónyid Kucsmával folytatott találkozón megbeszélték az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatok egész spektrumát. A tárgyalás során a magyar Államvezető különös hangsúlyt fektetett a nemzeti kisebbségek helyzetére, melyek mind két ország területén laknak. A látogatás eredményeként aláírták: a Közös Ukrán-Magyar Árvízvédelemről szóló koncepciót, Kormányközi Egyezményeket az egyszerűsített határátkelés rendjéről, ugyanakkor a felek ratifikációs okmányokat cseréltek a közös jogi segítségről. 2003. áprilisában, Athénban az EU-s közgyűlésen L.D. Kucsma Ukrajna Elnöke találkozott Magyarország Miniszterelnökével Meggyesi Péterrel.

2003. május 19-21-én Ukrajnába hivatalos látogatással érkezett a Magyar Köztársaság Országgyűlésének küldöttsége Szili Katalin Országgyűlési Elnökkel az élén, amely új lendületet adott a kétoldalú parlamenti együttműködésnek. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van a kapcsolatok felelevenítésére a parlamenti bizottságok szintjén, különösen azokban a kérdésekben, amelyek az európai integrációra és a nemzetközi problémákra vonatkoznak. Szili Katalin felajánlotta a hosszú távú együttműködési stratégia előkészítését, amelyben összefoglalják a kétoldalú együttműködést minden szinten.

B.I.Taraszyuk Ukrajna Külügyminisztere 1999-ben kétszer látogatott el Magyarországra: május 06-án részt vett az 54-ik miniszteri bizottság ülésén Budapesten, amelyik közben tárgyalt Martonyi János Magyarországi Külügyminiszterrel; június 20-23-án – a  NATO XVI Nemzetközi fórumán. Ezen kívül Budapesten konzultációkat folytattak főosztályvezető helyettesi szinten, Kijevben pedig - a Külügyminisztérium Politikai Elemzési és Tervezési Főosztályának vezetői szintjén. 2000. április 19-20-án a Magyarországra érkezett hivatalos látogatással Ukrajna Külügyminisztere B.I.Taraszyuk, és a Tisza menti árvíz területén találkozott Orbán Viktor Miniszterelnökkel. E látogatás keretében a szakemberek konzultációkat folytattak azzal a céllal, hogy előkészítsék a kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdéseivel foglalkozó Ukrán-Magyar Vegyes Bizottság következő ülését.

2001. április 17-18-án Martonyi János, Magyarország Külügyminisztere hivatalos látogatáson tartózkodott Ukrajnában, ennek eredménye lett az Ukrajna és Magyarország Külügyminisztériumai közötti együttműködésről szóló Jegyzőkönyv aláírása. A tárgyalás során megbeszéltek egy egész sor kérdést, ami a kétoldalú és a többoldalú együttműködésről szólt, körvonalazták a két ország közötti kapcsolatok fejlődésének perspektíváit. Különös figyelmet fordítottak a kétoldalú kapcsolatok gazdasági összetevőire, kihangsúlyozva a határmenti és regionális együttműködés aktivizálásának fontosságát.

2003. február 20-21-én munkalátogatásra érkezett Magyarországra A.M.Zlenko, Ukrajna Külügyminisztere. Részt vett a Kárpátok Eurórégió Ülésén, és tárgyalást folytatott L.Kovácscsal, a Magyar Köztársaság Külügyminiszterével. A találkozás során a magyar oldal először állt elő azzal a javaslattal, hogy az Európai integráció kérdéseiből Közös Konzultációs tanácsot hozzanak létre Ukrajna és a Vísegrádi négyek országai részvételével. Ennek az ötletnek a megvalósítása közös konzultációk mechanizmusának kialakítására és Ukrajna számára euróintegrációs tapasztalatok megszerzésére adott lehetőséget.

Az Ukrajna + V4 formátumú konzultációs tanács létrehozásáról szóló magyar kezdeményezésnek folytatásaként történt meg 2003. júniusában a Visegrádi négyek országai vezetőinek találkozása, ahová meghívták Ukrajna Miniszterelnökét V.F.Janukovicsot. A tárgyalás eredményeként az elnökök saját nevükben arról tettek bejelentést, hogy az Európai Unió tagság felvétele után a Visegrádi négyek országai készek együttműködni Ukrajnával a 4+1 képlet mintájára.

Az ukrán-magyar együttműködés negyedik szakasza attól az időtől veszi kezdetét, amikor Magyarország az Európai Unió tagja lett (2004. május 1-től) és folytatódik a mai napig. Jellemzői a kétoldalú kapcsolatok dinamikus fejlődése minden szférában, első sorban emelt szintű figyelmet fordít Magyarország az Ukrajnával történő együttműködésben az európai és euróatlanti integrációs kérdéseknek.

2005. február 10-én Gyurcsány Ferenc, Magyarországi Miniszterelnöke munkalátogatást tett Ukrajnába, amelynek folyamán a magyar fél kifejezte készségét mindenoldalú támogatást nyújtani Ukrajnának az európai és euróatlanti integráció útján. A látogatás keretében a felek aláírták a Gazdasági Együttműködésről szóló Egyezményt Ukrajna Miniszteri Kabinetje és Magyarország Kormánya között, a 2005.-2008-ra szóló Együttműködési Munkatervet az Ukrajna Kulturális és Művészeti Minisztériuma és a Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma között és Együttműködésről, Partnerségről és Tudományos cseréről szóló Egyezményt a Kijevi Kereskedelmi-gazdasági Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola között.

2005. július 13-14-én B.I.Taraszyuk, Ukrajna Külügyminiszter hivatalos látogatása idején Magyarországra tárgyalásokat folytatott Mádl Ferencel, a Magyar Köztársaság Elnökével, Gyurcsány Ferenc Miniszterelnökével és Somogyi F. Külügyminiszterrel. Ugyanakkor B.I.Taraszyuk beszédet mondott Magyarország Nagyköveteinek Tanácskozásán. A Ukrán és Magyar Külügyminisztériumok közötti konzultációiról szóló Jegyzőkönyvet írtak alá 2005.-2006-ra.

2005. augusztus 31-én először találkoztak V.A.Juscsenko Ukrajna Elnöke és Sólyom L. Magyarország elnöke, akit 2005. június 7-én választottak meg, és megbeszélték a kétoldalú együttműködés kérdéseit.

2006-tól kezdve az Ukrajna és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok stabilan pozitív jellegűek és problémamentesek. Az ukrán-magyar államközi viszonyok rendszerében tovább fejlődnek és aktivizálódnak a tendenciák az Ukrajna európai és euróatlanti integráció és a társadalmi együttműködés terén, folytatódik a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági együttműködés kapacitásának dinamikus növekedése, előnybe részesítik a határmenti együttműködés fejlődését.

A nemzeti kisebbségek jogai biztosításának problematikáját, az Ukrajna európai és euróatlanti integrációját, az energiahordozó diverzifikációjának problémáit beszélték meg az ukrán-magyar elnöki találkozón 2006. október 23-án, amikor V.Juscsenko részt vett az 1956-os Forradalom 50-ik évfordulójának ünnepén.

2007. július 10 -11-én V.A.Juscsenko, Ukrajna Elnöke hivatalos látogatást tett Magyarországra, mi közben különleges figyelmet fordítottak az ukrán-magyar politikai, társadalmi, gazdasági, energetikai, közlekedési együttműködés kérdéseinek aktivizálására, a közös határ infrastruktúrájának fejlesztésére, Budapest hozzájárulására az Ukrajna európai és euróatlanti integrációs stratégiai folyamat megvalósítására, az ukrán kezdeményezések támogatására a nemzetközi szervezeteknél. Ezen kívül, az elnökök megbeszélték, hogy közösen megörökítik a II. Világháború áldozatainak emlékét, amelyekről az adatok eddig titkosak voltak és az Ukrajna Biztonsági szolgálat irattárában voltak megőrzésen, és Közös emlék a jövendő nemzedékekért című Ukrán-Magyar Deklarációt írtak alá.

Munkácson 2007. január 14-én és július 27-én V.Juscsenko, Ukrajna Elnöke és Gyurcsány Ferenc, Magyarország Miniszterelnöké munkatalálkozásuk során a legtöbb figyelmet az energetikai szférában történő együttműködés megerősítésére és a határmenti együttműködés kérdéseire fordították.

2008. január 13-án Munkácson munkatalálkozást tartottak V.Juscsenko Ukrajna Elnöke és Sólyom L. Magyarország Elnöke, mi közben legnagyobb figyelmet fordítottak az együttműködésre az Ukrajna európai és euróatlanti integráció kérdéseinek megoldására és a nemzeti kisebbségek igényeinek biztosítására.

2008. július 7-8-án hivatalos látogatással érkezett Sólyom L., Magyarország Elnöke Ukrajnába. A tárgyalások közben a felek konstatálták a legmagasabb szinten történő politikai párbeszéd magas dinamikáját, összehangolták a konkrét lépéseket, amelyek a politikai, kereskedelmi-gazdasági és társadalmi szféra további kétoldalú együttműködés megerősítését szolgálnák.

2009. április 28-29-én V.A.Juscsenko, Ukrajna Elnöke hivatalos látogatást tett Magyarországra, miközben a két ország vezetője megbeszélte a kétoldalú együttműködés időszerű kérdéseit, különösen azokat, amelyek az energetikai, környezetvédelmi szférákra, a Kárpátok környezetének és a nemzeti kisebbségek jogai védelmére vonatkoztak, illetve támogatták Ukrajna európai és euróatlanti integrációját.

Elősegítették a kétoldalú kapcsolatok további fejlődését Ukrajna és a Magyar Köztársaság elnökeinek munkatalálkozója Kijevben, 2010. november 25-én, Ukrajna Elnöke Viktor Janukovics beiktatása alkalmával.

2010. december 17-18-án sor került Schmitt Pál magyar Köztársasági Elnök munkalátogatására, amely során a felek megerősítették érdekeltségüket a pragmatikus együttműködés megerősítésében.  A megbeszélések során kiemelt figyelmet fordítottak az európai integráció kérdésének, figyelembe véve Magyarország EU elnökségét 2011. első félévében.

2011. április 19-én Schmitt Pál részt vett a Kijevben megtartott, az atomenergetika biztonságos és innovációs felhasználásának kérdésében rendezett csúcsértekezletet, és 2 millió euró támogatást ajánlott fel a csernobili projektek befejezéséhez.

2013. március 22-én Varsóban V. Janukovics Ukrajna Elnöke, lengyelországi munkalátogatása keretében tárgyalásokat folytatott Áder J. Magyarország, illetve B. Komorovszki, Lengyelország Elnökével. A tárgyalások fő témapontja az Ukrajna-EU társulási megállapodás aláírásának az előkészületei voltak. Lengyelország és Magyarország Elnökei megerősítették országaik további támogatását Ukrajna európai integrációs törekvésének az elérésében, többek között a Ukrajna-EU társulási megállapodás aláírásában a Vilniusi Keleti Partnerség csúcs keretében, 2013. novemberében. A felek áttekintették a regionális együttműködés kérdéseit, figyelembe véve Lengyelország és Magyarország elnöklését ebben az évben a Visegrádi országok csoportjában, a határokon átívelő és régiók közötti együttműködés lehetőségeit Ukrajna és az EU országok között. Megállapodtak, többek között, a gyakorlati együttműködés elmélyítésében, a „Kárpátok Eurórégió” egyesülés keretein belül. 

A kétoldalú kapcsolatok további fejlődésének egyik mérföldköve volt Orbán Viktor Magyarország Miniszterelnöke Ukrajnai munkalátogatása 2010. november 12-én, amely gyakorlati tartalommal töltötte meg a kétoldalú kapcsolatok valamennyi szféráját. A Magyar Fél hangsúlyozta eltökéltségét az ukrán euróatlanti integrációs törekvések támogatásában. Ezzel kapcsolatosan megegyeztek az euróatlanti integráció ukrán prioritásainak végrehajtása érdekében egy akcióterv kidolgozásában, a magyar EU elnökség idejére. Megegyezés születet a gazdasági - együttműködési vegyes bizottság soron következő ülésének megtartásáról 2011. évben.

2011. február 15-én, a Visegrádi négyek 20-ik jubileumi ülésére meghívást kapott Ukrajna Miniszterelnöke Mikola Azarov. A jubileumi ülés alkalmával kétoldalú megbeszélésre került sor Magyarország Miniszterelnöke Orbán Viktor és Mikola Azarov között. A megbeszéléseken a felek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit, különös tekintettel a szabadkereskedelmi övezetek kialakítására az EU és Ukrajna között.

2012. március 16-án Magyarország Miniszterelnöke munkalátogatást tett Ukrajnába. A látogatás során a felek megegyeztek a kétoldalu együttmüködés főbb prioritásaiban, valamint Magyarország megerősitette Ukrajna európai integrációs törekvésének töretlen támogatását. A felek megegyeztek a magas szintü politikai párbeszéd aktivizálásában, a gazdasági kapcsolatok élénkitésében, többek között a vegyes bizottságok soron következő üléseinek a megtarásában, valamint az energetiai együttmüködés elmélyitésében. Külün figyelmet fordítotak a kisebbségek jogainak támogatására, kiemelve a kulturális-oktatási programok fontosságát. Megállapodtok az emlitett kérdések további megvitatásában szakértői szinten.

2013. március 27-29-én hivatalos látogatást tett Magyarországra Ukrajna Miniszterelnöke Mykola Azarov. A látogatás során az ukrán kormányfő megbeszéléseket folytatott Magyarország miniszterelnökével Orbán Viktorral, Áder János köztársasági elnökkel, valamint Kövér Lászlóval, az országgyűlés elnökével, valamint  találkozott az Interparlamentáris unió magyar-ukrán baráti tagozatának képviselőivel. A találkozók során a felek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok valamennyi aspektusait, többek között a kereskedelmi, közlekedési, energetikai, mezőgazdasági, környezetvédelmi, kulturális-humanitárius szférában, valamint  a határokon átívelő együttműködési lehetőségeket. Magyarország politikai vezetése megerősítette Ukrajna európai integrációs törekvéseinek töretlen támogatását. A látogatás során a következő egyezmények aláírására került sor:  Megállapodás a nemzetközi kombinált fuvarozásról, Szándéknyilatkozat Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztériuma és Magyarország Vidékfejlesztési Minisztériuma között a növényvédelem terén megvalósuló együttműködésről, Együttműködési Memorandum, Ukrajna Befektetési és Nemzeti Projektek Állami Hivatala és Magyarországi Külgazdasági Hivatal (HITA) között. Ukrajna Miniszterelnöke a látogatás során találkozott a vezető magyarországi vállalatok képviselőivel, és ellátogatott a Richter  Gedeon gyógyszeripari üzemébe, megtekintette Dél-Pesti szennyvíztisztító telep és Bicske mezőgazdasági vállalat müködését.

Aktívan fejlődött a parlamentközi együttműködés is. Szili Katalin, az Országgyűlés Elnökének Ukrajnába történő hivatalos látogatása során 2006. szeptember 12-13-án, megbeszélték azt, hogy bővítik a szerződési-jogi bázist a közlekedési és határmenti infrastruktúra szférákban, aktivizáljak a parlamentközi, illetve a kulturális és a nemzeti kisebbség szükségletei ellátásáról szóló együttműködést. A parlamentközi Bizottságban nemzetiségi csoportokat alakítottak, aláíráshoz készítették elő az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa és Magyarország Országgyűlése közötti Együttműködésről szóló Megállapodást.

Hosszú kihagyás után 2010. június 12-én, az Európa tanács tagországai parlamenti elnökeinek Limassoli találkozója során került sor Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa és a magyar Országgyűlés Elnökeinek találkozójára, melynek során a felek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit.

2010. november 23-24-én került sor Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa Elnöke Volodimir Litvin hivatalos magyarországi látogatására, amely során a felek megerősítették készségüket az aktív párbeszéd folytatására a két törvényhozó szerv között. A találkozó során Együttműködési Megállapodást írtak alá Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa és a Magyar Köztársaság Országgyűlése között.

Hagyományosan aktívan fejlődött a kétoldalú együttműködés az Ukrajnai és Magyarországi Külügyminisztériumok között. Gönc Kinga, Magyarország Külügyminisztere Ukrajnai látogatása során 2006. november 23-24-én aláírta az Ukrán Külügyminisztérium és a Magyar Külügyminisztérium Együttműködésére vonatkozó Memorandumot az Ukrajna-EU Cselekvési program vonatkozásában (Ukrajna euróintegrációs törekvései támogatására irányult ukrán és magyar minisztériumok és hivatalok együttműködésével  az Ukrajna-EU Cselekvési program implementációja segítség céljával  című melléklettel), illetve az Ukrajnai Külügyminisztérium és Magyarországi Külügyminisztérium Konzultációs Tervét 2007-re.

2007. szeptember 18-án munkalátogatással járt Ungváron Gönc Kinga Magyarország Külügyminisztere és találkozott A.P.Jacenyukkal, Ukrajna Külügyminiszterével.

Gyakorlati lendületet az ukrán-magyar kapcsolatok fejlődéséhez Ukrajna és Magyarország Külügyminisztereinek P.Porosenko és Balázs P. tárgyalása adta, amely 2009 december 22-23-án zajlott Kijevben és amelynek keretében megállapodtak a kétoldalú politikai párbeszéd aktivizálásáról, a kereskedelmi-gazdasági, kulturális-társadalmi, határon átívelő és katonai-technikai együttműködés megerősítéséről. A találkozások fontos összetevője lett a két ország  együttműködése kérdéseinek megtárgyalása Ukrajna európai integrációja kapcsán, különösen azok, amelyek Ukrajna további támogatásáról szólnak a EU-val folytatott tárgyalási folyamatban, ami a társulási megállapodással, a szabad kereskedelmi zónák kialakításával és a vízumnélküli rendszer bevezetésével kapcsolatosak. A látogatás során a felek aláírták az Ukrán Külügyminisztérium és Magyar Külügyminisztérium Konzultációs Tervét 2010-2011-re.

2010. március 2-án P. Porosenko Ukrajna Külügyminisutere rész vett a Visegrádi négyek valamint a „Keleti partnerség” kezdeményezés országai külügyminisztereinek és az Európai Bizottság budapesti ülésén.

2010. november 20-án Limassolban került sor K.Grisenko, Ukrajna Külügyminisztere és Martonyi J., a Magyar Köztársaság Külügyminisztere munkatalálkozójára, amelynek témái között szerepelt az ukrajnai belpolitikai és szociális-gazdasági folyamatok áttekintése, az ukrán-NATO kapcsolatok további alakulása.

2011. február 9-10. került sor Ukrajna Külügyminisztere K.Grisenko hivatalos magyarországi látogatására, amelynek során aláírásra került az euróatlanti integráció ukrán prioritásainak végrehajtása Akcióterve a magyar EU elnökség idejére.

2011. december 12-én Martonyi János Magyarország külügyminisztere hivatalos látogatást tett Ukrajnába, melynek során Magyarország megerősítette Ukrajna európai integrációs törekvésének a támogatását, a Társulási Szerződés mihamarabbi aláirását és ratifikációját, Ukrajna és az EU közötti vizumliberalizációt célzó akcióterv végrehajtása második fázisának a bevezetését, mint nélkülözhetetlen lépést az ukrán állampolgárok vizumkényszerének eltörlése utján. Ebből a célból a két ország külügyminisztere Együttmüködési Memorandumot írt alá Ukrajna Külügyminisztériuma és Magyarország Külügyminisztériuma között Ukrajna-EU vizumliberalizációs akcióterve végrehajtásában történő együttmüködésről. 

2012. március 5-én Prágában került sor K.Grisenko, Ukrajna Külügyminisztere és Martonyi J., Magyarország Külügyminisztere munkatalálkozójára, amelynek témái között szerepelt az ukrajnai belpolitikai és szociális-gazdasági folyamatok áttekintése.

2012. junius 21-én került sor Ukrajna Külügyminisztere K.Grisenko magyarországi munkalátogatására, amely keretében K.Gryschenko megbeszéléseket folytatott Semjén Zsolt, а Magyarország miniszterelnök-helyettessel, Magyarország Külügyminiszterével Martonyi Jánossal, találkozott az Országgyűlés magyar-ukrán baráti tagozatának tagjaival, az ET és EBESZ parlamenti delegációinak vezetőivel. A tárgyalások során áttekintették a két ország közötti politikai párbeszéd elmélyítésének lehetőségeit, az együttműködés lehetőségeit a nemzetközi szervezeteken belül, Ukrajna európai integrációja terén, valamint megvitatták Ukrajna és Magyarország aktuális belpolitikai helyzetének kérdéseit. A megbeszéléseken külön figyelmet fordítottak a kisebbségek jogait érintő kérdéseknek.

A kétoldalú kapcsolatok gyakorlati aspektusait segítik a rendszeresen megtartott külügyminisztériumi szintű konzultációk.

2010. szeptember 27-én megtartásra került a külügyminiszter-helyettesi szintű konzultáció az európai integráció kérdésében P.Klimkin és E.Győri vezetésével.

2010. október 10-én került sor a Külügyminisztériumok politikai főosztályvezetői szintű konzultációjára, amelynek során áttekintették az energetika, szállítmányozás, európai integráció biztonságpolitika és kisebbségvédelem aktuális kérdéseit.

2011. március 9-én Budapesten megtartásra került külügyminiszter-helyettesi szintű ukrán-magyar konzultáció, amely során a felek áttekintették a magyar tapasztalatokat a szabadkereskedelmi övezetek létrehozásában.

2011. április 7-én  ukrán-magyar-lengyel konzultációra került sor Budapesten az európai integráció témakörében, külügyminisztériumi főosztályvezetői szinten.

2012. április 27-én Budapesten politikai konzultációra került sor Ukrajna és Magyarország külügyminisztériumai között, főosztályvezető-helyettesi szinten. A konzultáió során a felek olyan kérdéseket tekintettek át, mint Ukrajna és Magyarország külpolitikai prioritásai, Ukrajna-EU kapcsolatok, biztonsági-politikai kapcsolatok, kétoldalu kapcsolatok, Ukrajna EBESZ elnökségének előkészületei, kapcsolatok a szomszédos országokkal, valamint a nemzetközi vonatkozásu kérdések aktuális problémái.

2013. február 6-án Kyivben ukrán-magyar konzultációkra került sor Ukrajna EBESZ elnökségének kérdésében, amely során a felek áttekintették az ukrán elnökség prioritásainak végrehajtását, a EBESZ működésének aktuális kérdéseit, valamint Ukrajna és Magyarország külpolitikai együttműködésének aspektusait, figyelembe véve   Ukrajna-EU társulási megállapodás aláírásának előkészületeit a Vilniusi Keleti Partnerség csúcs keretében, 2013. novemberébe, valamint Magyarország elnöklését a Visegrádi országok csoportjában.

2013. március 7-én Budapesten konzultációk megtartására került sor,  konzuli-jogi kérdésekben, a külügyminisztériumok konzuli főosztályvezetőinek a szintjén. A megbeszélések során a felek áttekintették a migrációs és a vízumrendszeri kérdések széles aspektusait, a konzuli kapcsolatok elmélyítésének további lehetőségeit, a vízumliberalizáció további lehetőségeit mind az EU, mind kétoldalú kapcsolatok szintjén, valamint megvitatták az országaik állampolgárainak jogaival és érdekeinek képviseletével kapcsolatos kérdéseket.

Magyarország támogatta Ukrajna szorosabb bevonását a Visegrádi Négyek kereteiben történő munkába. 2005.-től Magyarország kezdeményezésére Ukrajnát egyre gyakrabban hívták meg a V-4-ek öléseire minden szinten, ami fontos politikai eszköze lett országunk európai integrációjában. Különös figyelmet fordított Magyarország országunkkal való politikai párbeszéd fejlődésére a 2009-2010 V-4-es elnöksége idején.

Különös figyelmet fordít Ukrajna és Magyarország a gazdasági, kereskedelmi együttműködés, a határmenti és a határon átívelő kapcsolatok fejlesztésének. A mai feltételeknél az ukrán-magyar együttműködésnek a kulturális, oktatási és tudományos szférákban konkrét jellege van. A felek fontosnak tartják az Ukrajnában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek jogai biztosítását. Ez a kérdés már hagyományosan előnybe van részesítve a kétoldalú együttműködés során. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy Ukrajna területén (főképp – Kárpátalján) 156 ezer magyar él, Magyarországon az ukrán kisebbség 5 ezer személy.

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében kormányközi vegyes bizottságok kerültek létrehozásra a gazdasági kapcsolatok, a határokon átívelő együttműködés, a környezetvédelem, a katonai-technikai együttműködés, a tudomány és technika valamint a kisebbségvédelem terén.

Amikor az ukrán-magyar kapcsolatok modern időszakának történelmi összegezéséről beszélünk, meg kell említenünk, hogy a kétoldalú együttműködés valóban az adott történelmi időszakban megközelíti maximálisan a jószomszédi, barátságos és kölcsönösen előnyős viszonyokat. Az együttműködés kétségtelen pozitívumaihoz és eredményeihez hozzátartozik az is, hogy a 90-es évektől kezdve Ukrajna és Magyarország kiépítették minden szinten az állami viszonyok szilárd rendszerét.

Ide tartoznak a rendszeres látogatások, tárgyalások, konzultációk elnöki, kormányfői, parlamenti, minisztériumi, főosztályi szinten, az önkormányzatok vezetői, a társadalmi szervezetek képviselői, az intelligencia találkozásai stb. szintjén.

Megjegyezzük, hogy jelenleg az ukrán-magyar kapcsolatok az együttműködés új irányaival, formáival és fajtáival gazdagodnak.

A Magyarországgal való kapcsolatban Ukrajna érdekeinek megvalósításában továbbra is fontos feladat marad az ukrán-magyar párbeszéd magas dinamikájának megőrzése; a konzultációk aktív folytatása az euróintegrációs kérdésekből, Ukrajna európai integrációs törekedéseinek folyamatos és hasznos támogatása Magyarország részéről, a régiókközötti és a határon átívelő együttműködés aktív fejlődése, különösen a Kárpátok Eurórégió keretében; az Ukrajna és Magyarország közötti árucsere folyamatos növekedésének biztosítása, a két ország közötti kereskedelmi korlátozások rendezése, az együttműködés aktivizálása a nemzeti kisebbségek jogai biztosítása terén (a magyarnak – Ukrajnában, és az ukránnak – Magyarországon); Ukrajna további pozitív arculatának formálása Magyarországon.

 

A MAGYAR-UKRÁN HIVATALOS LÁTOGATÁSOK ÉS MAGAS SZINTÜ TALÁLKOZÁSOK HRONOLÓGIÁJA

 

1990. szeptember 27-29

Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos látogatása Ukrajnába

1991. május 30

Leonyid Kravcsuk Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke hivatalos látogatása Magyarországra

1991. december

Antall József magyar miniszterelnök hivatalos látogatása Ukrajnába. A magyar-ukrán alapszerződés aláirása Leonyid Kravcsukkal

1992. április 4

Jeszenszky Géza és Anatolij Zlenko külügyminiszterek tárgyalásokat folytattak Nyíregyházán és Beregszászon

1992. május 21-22

Vitold Fokin ukrán miniszterelnök látogatása Magyarországra  

1993. február 26-27

Leonyid Kravcsuk ukrán elnök látogatása Magyarországra

1994. szeptember 26-28

Olekszandr Moroz az ukrán parlament elnöke hivatalos látogatása Magyarországra

1995. október 12-13

Gál Zoltán magyar országgyűlés elnöke hivatalos látogatása Ukrajnába

1995. május 19-20

Horn Gyula magyar miniszterelnök hivatalos látogatása Ukrajnába

1996. november 14-16

Göncz Árpád magyar köztársasági elnök hivatalos látogatása Ukrajnába

1997. január 14-15

Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter hivatalos látogatása Magyarországra

1997. március 24-25

Olekszandr Moroz ukrán házelnök hivatalos látogatása Magyarországra

1997. november 11-12

Valerij Pusztovojtenko ukrán miniszterelnök látogatása Magyarországra

1998. április 27

Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter munkalátogatása Magyarországra

1998. október 11-12

Martonyi János magyar külügyminiszter hivatalos látogatása Ukrajnába

1998. október 27-28

Leonyid Kucsma ukrán elnök hivatalos látogatása Magyarországra

1999. május 14-15

Göncz Árpád magyar köztársasági elnök részt vett a közép-európai elnökök informális találkozóján Lvovban, majd ellátogatott Kárpátaljára

1999. szeptember 10-11

Göncz Árpád magyar köztársasági elnök Jaltában részt vett a balti- és Fekete-tengeri országok államfőinek informális találkozóján

2000. február 25-26

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatása Ukrajnába

2000. április 19-20

Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter hivatalos látogatása Magyarországra

2000. április 28-29

Leonyid Kucsma ukrán elnök Székesfehérváron részt vett a közép-európai elnökök informális találkozóján

2001. április 17-18

Martonyi János magyar külügyminiszter hivatalos látogatása Ukrajnába

2001. augusztus 1-2

Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök hivatalos látogatása Magyarországra

2002. február 6-7

Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök látogatása Ukrajnába

2003. február 20-21

Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter látogatása Magyarországra 

2003. május 19-21

Szili Katalin magyar országgyűlés elnöke látogatása Ukrajnába

2004. június 1

Volodimir Litvin ukrán parlament elnöke látogatása Magyarországra

2005. január 18

Az ukrán elnökválasztás eredményének kihirdetését követően, de még a beiktatást megelőzően első külföldi vendégként Kijevbe utazott Somogyi Ferenc külügyminiszter

2005. január 23

Viktor Juscsenko elnök beiktatási ünnepségén részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, akit elkísért a magyar külügyminiszter is

2005. február 10

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök az új ukrán kormány első kormányfői rangú vendégeként tett látogatást Ukrajnában

2005. március 5

Júlia Timosenko ukrán miniszterelnök magánlátogatás keretében egy konferencián vett részt Budapesten. Itt tartózkodása során megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel

2005. július 13-14

Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter hivatalos látogatása Magyarországra

2006. szeptember 13-14

Szili Katalin magyar országgyűlés elnöke hivatalos látogatása Ukrajnába

2006. október 23

Viktor Juscsenko ukrán elnök munkalátogatása Magyarországra

2006. novemder 23-24

Gönz Kinga magyar külügyminiszter hivatalos látogatása Ukrajnába, az ungvári magyar főkonzulátus új épületének avatása

2007. január 14

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Viktor Juscsenko ukrán elnök munka találkozója Munkácson 

2007. március 5-6

Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök hivatalos látogatása Magyarországra

2007. július 10-11

Viktor Juscsenko ukrán elnök állami látogatása Magyarországra

2007. július 27

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Viktor Juscsenko ukrán elnök munka találkozója Munkácson  

2007. szeptember 18-19

Göncz Kinga magyar külügyminiszter és Arszenyij Jacenyuk ukrán külügyminiszter munkatatálkozója Ungváron 

2008. július 7-8

Sólyom László magyar köztársasági elnök állami látogatása Ukrajnába

2009.április 28-29

Viktor Juscsenko ukrán elnök hivatalos látogatása Magyarországra

2009. december 22-23

Balázs Péter magyar külügyminiszter munkalátogatása Ukrajnába

2010. február 25

Viktor Janukovics ukrán elnök beiktatási ünnepségén részt vett Sólyom László magyar köztársasági elnök

2010. március 2

Petro Porosenko ukrán külügyminiszter munkalátogatása Magyarországra

2010. november 12

Orbán Viktor magyar miniszterelnök  munkalátogatása Ukrajnába

2010. november 22-23

Volodimir Litvin ukrán parlament elnöke hivatalos látogatása Magyarországra

2010. december 17-18

Schmitt Pál magyar köztársasági elnök munkalátogatása Ukrajnába

2011. február 9-10

Kosztyántyin Griscsenko ukrán külügyminiszter munkalátogatása Magyarországra

2011. február 15

Mikola Azarov ukrán miniszterelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök  munkatalálkozója Pozsonyba (Szlovákia) a Visegrádi négyek jubileumi tanácskozásán

2011. április 19

Schmitt Pál magyar köztársasági elnök munkalátogatása Ukrajnába

2011. december 12

Martonyi János magyar külügyminiszter hivatalos látogatása Ukrajnába

2012. március 16

Orbán Viktor magyar miniszterelnök  munkalátogatása Ukrajnába

2012. június 21

Kosztyántyin Griscsenko ukrán külügyminiszter munkalátogatása Magyarországra

2013. március 22

Viktor Janukovics ukrán elnök megbeszélése Áder János magyar köztársasági elnök és Bronislaw Komorowski lengyel államfővel Varsóban

2013.március 27-29

Mikola Azarov ukrán miniszterelnök hivatalos látogatása Magyarországra

2014. február 27 – március 1

Mártonyi János magyar külügyminiszter munkalátogatása Ukrajnába

2014. június 7

Orbán Viktor magyar miniszterelnök  munkalátogatása Ukrajnába

2014. december 19

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter munkalátogatása Ukrajnába